Az Erdélyi Múzeum-Egyesület rendes tagja lehet minden magyar nemzetiségű román állampolgár, aki vállalja az Egyesület céljainak előmozdítását és a megszabott tagsági díjat kifizeti. Szavazati joggal rendelkező tagként részt vehet az EME működésében, használhatja az Egyesület gyűjteményeit és a rendelkezésre álló digitális adattárait. A pártoló tagok bárhol élő, de román állampolgársággal nem rendelkező személyek, akik minden szervezeti megkötöttség nélkül támogatják az Egyesület munkáját. (bővebben az Alapszabály tagságra vonatkozó rendelkezéseit). 

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület rendes tagja lehet minden magyar nemzetiségű román állampolgár, aki vállalja az Egyesület céljainak előmozdítását és a megszabott tagsági díjat kifizeti. Szavazati joggal rendelkező tagként részt vehet az EME működésében, használhatja az Egyesület gyűjteményeit és a rendelkezésre álló digitális adattárait. A pártoló tagok bárhol élő, de román állampolgársággal nem rendelkező személyek, akik minden szervezeti megkötöttség nélkül támogatják az Egyesület munkáját. (bővebben az Alapszabály tagságra vonatkozó rendelkezéseit). 

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület rendes tagja lehet minden magyar nemzetiségű román állampolgár, aki vállalja az Egyesület céljainak előmozdítását és a megszabott tagsági díjat kifizeti. Szavazati joggal rendelkező tagként részt vehet az EME működésében, használhatja az Egyesület gyűjteményeit és a rendelkezésre álló digitális adattárait. A pártoló tagok bárhol élő, de román állampolgársággal nem rendelkező személyek, akik minden szervezeti megkötöttség nélkül támogatják az Egyesület munkáját. (bővebben az Alapszabály tagságra vonatkozó rendelkezéseit). 

A 2022-es évi Debüt-pályázatok értékelése

(17. díjkiosztás )

Örvendetesnek tekintjük, hogy az egyetemi és doktori tanulmányait az 1989-es romániai változásokat követően végzett/végző generáció jelen van a tudományos életben. Tudományos pályán keresi a helyét, alapkutatásokat kezdeményez és végez, konferenciákat, szakmai rendezvényeket szervez, kutatási eredményeit publikálja. Ennek az ifjú generációnak a jelenléte tapasztalható az EME konferenciáin, felolvasóülésein, az Erdélyi Múzeum hasábjain. A tudós társadalom újratermelődése egyaránt tapasztalható az irodalom-, a nyelvészet-, a történet-, a néprajztudomány területén.

Az EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya meg van győződve arról, hogy az új generációnak a romániai magyar tudományos életben helye van, amit felkészültsége, munkája alapján érdemelt ki. A szakosztály választmánya azzal a szándékkal írt ki 2006 tavaszán debüt-díjat, hogy kiosztása évről évre alkalmat teremtsen arra, hogy a figyelem e tudósgeneráció tagjaira, annak friss teljesítményeire irányuljon, hogy e teljesítmények egy ilyen utólagos számvetés keretében is beépüljenek a köztudatba. A felhívás szerint a díjat az EME azon tagjai pályázhatják meg, akik a közelmúltban kötet, tanulmány publikálásával, egy kiadvány tudományos igényű gondozásával, egy szakmai rendezvény megszervezésével stb. léptek be a tudós társadalomba.

2006

Killyéni András-Péter

Murádin János Kristóf

Simon Zsolt (díj)

Sófalvi András

2007

Fazakas Emese

Dóczy Örs (díj)

Vida Erika (díj)

László Márton

2008

Berecki Sándor (díj)

Hubbes László Attila

Korondi Ágnes

Ozsváth Imola (díj)

Pieldner Judit

2009

Bibor Máté

Boros Ernő

Fazakas István Áron

Gáll Erwin és Gergely Balázs (díj)

Gergely Zoltán

Győrffy Gábor

Maior Enikő Irén

Nagy Zoltán

Peti Lehel (díj)

Tamási  Zsolt

Zsigmond Adél

2010

Bartha Katalin Ágnes

Biró Annamária

Kinda István-Csaba (díj)

Varga P. Ildikó (díj)

2011

Jakab Albert Zsolt (díj)

Keszeg Anna (díj)

  2012

  Berki Tímea

Zólya Andrea Csilla

Nagy Alpár-Csaba

Tóth Levente (díj)

Németh Boglárka (díj)

Rád András-László

2013

Balogh Andrea

Kassay Réka

Borbély András (díj)

Pál Emese (díj)

2014

Demeter Zsuzsa (díj)

Zabán Márta

Zörgő (Ildikó) Noémi

2015

Blos-Jáni Melinda (díj)

Botházi Mária

Kovács Mihai

Lakatos Artúr

2016

Bélfenyéri Tamás

Bordás Beáta  (díj)

Gergely Zoltán

Kassay Réka

Sárándi Tamás (díj)

Szabó Csaba

2017

Balla Lóránt

Fodor János (díj)

Miklós Alpár

Pál János (díj)

2018

György (Veres) Imola (díj)

Szuszámi Zsuzsanna

Vulkán Vera Tünde (díj)

2019

P. Kovács Klára (díj)

2020

          Rácz Éva Mária (díj)

          Tőtős Áron (díj)

           2021

           Both Noémi Zsuzsanna (díj)

Nagy Zsolt (díj)

A 2023-es évben a kiírásra egy pályázat érkezett.

A pályázó, Szász István Szilárd 1988-ban született. 2007–2010 között újságírás alapképzést végzett a BBTE-n, 2008–2011 között  római katolikus didaktikus teológia alapképzést a BBTE Római Katolikus Teológia Karán, 2010–2012 között szociokulturális kommunikáció mesterképzést a BBTE Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karán, 2011–2013 között teológia, kultúra, társadalom mesterképzést a BBTE Római Katolikus Teológia Karán. 2013–2020 között a Hungarológiai Doktori Iskola hallgatója volt a BBTE Bölcsészkarán.

2012-től különböző erdélyi újságok és folyóiratok újságírója, tördelője, szerkesztője, főszerkesztője  (Morfondír, Szabadság, Máramarosi Hírmondó, Maszol). Jelenleg a Vasárnap katolikus hetilap felelős szerkesztője. Sok tanulmány és cikk szerzője, ezek kötetekben, folyóiratokban és újságokban láttak napvilágot. Konferenciák, táborok, kerekasztalok rendszeres résztvevője, előadója.

Pályamunkája A Facebook hálójában. Hírek és álhírek a közösségi oldalon című kötet, amely 2022-ben látott napvilágot az Erdélyi Múzeum-Egyesület Letöltés sorozatában. Alapját a 2020-ban a Hungarológia Doktori iskolában megvédett A reprezentációk terjedésének kettőshálózat-modellje. Hírek és álhírek a Facebook közösségi oldalon című disszertáció képezi. A disszertációt Bodó Julianna, Glózer Rita és Néda Zoltán véleményezte.

A jelen pályázatot értékelő Vallasek Júlia egyetemi docens a következőképpen méltatta a kötetet.

„Az egyik legszimpatikusabb vonása ennek a munkának, hogy szerzője miközben a tudományos módszertan rögzített keretei közt maradva tárja fel és rendszerezi azt, hogy milyen módon terjednek a Facebook közegében a hírek és álhírek, milyen fogyasztói és gyártói mintázatok figyelhetőek meg ezzel kapcsolatban és mindez mit mond el jelenünkről, (sőt akár jövőnkről is), mindvégig reflektál a megfigyelt közeg képlékenységére, a kutatás következtetéseinek időben rögzített voltára, és arra, hogy új fejlemények árnyalhatják, vagy akár át is írhatják  azokat.  Az olvasót ezzel mintegy bevonja a kutatás továbbgondolásába, megnyitva az utat olyan kérdések felé, amelyeket jelen kötet nem vizsgál: mint például a hírek és álhírek dinamikájának alakulása a Covid-19 járvány, vagy az Ukrajnában zajló háború kapcsán, vagy akár ugyanennek a kérdésnek más közösségi oldalakon való megjelenése.

Szász István Szilárd kötete három szerkezeti egységből áll. A bevezető rész szintetizálja és összeegyeztethetővé teszi a kutatás alapjait, tartalmas és informatív összefoglalását adva a kutatás elméleti hátterét nyújtó reprezentációelméletek, illetve a kettőshálózat modell működésének, és felvázolja azok relevanciáját a konkrét vizsgált médium, a Facebook kapcsán.  A második rész kijelöli a kutatás módszertani kereteit, majd a könyv 4. fejezetében ismertet egy, a magyar Facebook-használók, de általában a magyar nyelvű kulturális reprezentációk szempontjából kiemelt relevanciájú Big Data-típusú elemzést a közösségi hálón terjedő hírekről és álhírekről. Az adatgyűjtésre 2017 áprilisa és májusa között került sor, és az 5 legnagyobb számú követővel rendelkező magyar nyelvű hírportálra, valamint 5 olyan szintén magyar nyelvű Facebook-oldalra összpontosított, amelyek ellenőrizetlen tartalmakat, „hírszemetet” közvetítenek. A társadalmi és szemantikai hálózatelemzés nyomon követi a bejegyzések kulcsszavait, a kulcsszavak hálózatát, a bejegyzések médiumát (műfaját) (link, kép, videó, hír, üzenet), a beavatkozások típusát (posztolás, követés, lájkolás, linkmegosztás), a hírek népszerűségét (követők száma), valamint a hírek követésének és közzétételének dinamikáját (napra, órára, az egyén aktivitásának mennyiségére és folyamatosságára, az egyén linkjeinek mennyiségére és folyamatosságára lebontva).

Az elemzés érdekességét és egyben hitelességét erősíti az, ahogyan Szász István Szilárd megtalálja a módját annak, hogy saját szerkesztőségekben szerzett média-szakemberi tapasztalatát úgy vigye be az elemzésbe, hogy azzal a Big-Data típusú kutatás állításait árnyalni tudja. A személyes szakmai tapasztalat felől érkező megjegyzések ugyanakkor olvasmányossá, a nem szigorúan szakmai érdeklődéssel közelítő olvasó számára is könnyen befogadhatóvá teszik a helyenként igencsak összetett, interdiszciplináris (neuropszichológiától és szociolingvisztikától statisztikán át, hálózat-és algoritmus-elemzésekig terjedő) ismereteket igénylő tudományos értekezés befogadását.

A kötet egyik legfontosabb következtetése az, hogy a közösségi média nemcsak információs túlterhelést hozott létre, hanem »felhangosította« a nyilvános reprezentációkat azáltal, hogy kattintásnyi távolságba került számos olyan reprezentáció is, ami a hagyományos csatornákon keresztül igencsak körülményesen juthatott volna el a befogadóhoz. Arról, hogy ez az evolúciós szempontból csupán egyetlen szempillantás alatt bekövetkezett változás milyen hatással van a lényegesen lassúbb adatfeldolgozásra kalibrált emberi agyra és pszichére, már számos elemzés született, a kérdést művészi megjelenítés formájában feldolgozó alkotások jellemzően vagy a naiv optimizmus, vagy az apokaliptikus katasztrofizálás hangnemében szólalnak meg. Szász István Szilárd médiakutatóként nyilván egyik táborhoz sem csatlakozik. Könyvének következtetései arra sarkalják az olvasót, hogy tudatosítsa, a vizsgált kérdésnek, a közösségi média működésének résztvevőként, előállítóként, pozitív hatásainak haszonélvezőiként, negatív hatásainak elszenvedőiként mi magunk is részei, illetve részesei vagyunk. És mindannyian akkor járunk a legjobban, ha tudatos felhasználóként igyekszünk viselkedni. A felhangosított nyilvános reprezentáció ugyan csupán egy metafora, de tudatos felhasználóként érdemes a könyv szellemében »elképzelni, hogy milyen lenne az, ha az a sok nyilvános reprezentáció, amelyet befogadunk a közösségi oldalakon keresztül, nemcsak vizuális inger lenne, hanem egyben hang is társulna hozzá, mintha valaki beszélne hozzánk« (278.), és biztos, hogy jóval megfontoltabban viselkednénk a közösségi hálózatok online terében.” (Részletesebben: Me.dok 2023/3a)

A pályázatban előterjesztett  eredményeket mérlegelve a zsűri Debüt-díjban részesíti a pályázó Szász István Szilárdot. A pályázónak további eredményes munkát kíván.

2023. november 18.

Egyed Emese, az EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztályának elnöke

A zsűri tagjai: dr. Gábor Csilla, dr. Pál Judit, dr. Vallasek Júlia.

A 2022-es évi Debüt-pályázatok értékelése

(17. díjkiosztás )

Örvendetesnek tekintjük, hogy az egyetemi és doktori tanulmányait az 1989-es romániai változásokat követően végzett/végző generáció jelen van a tudományos életben. Tudományos pályán keresi a helyét, alapkutatásokat kezdeményez és végez, konferenciákat, szakmai rendezvényeket szervez, kutatási eredményeit publikálja. Ennek az ifjú generációnak a jelenléte tapasztalható az EME konferenciáin, felolvasóülésein, az Erdélyi Múzeum hasábjain. A tudós társadalom újratermelődése egyaránt tapasztalható az irodalom-, a nyelvészet-, a történet-, a néprajztudomány területén.

Az EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya meg van győződve arról, hogy az új generációnak a romániai magyar tudományos életben helye van, amit felkészültsége, munkája alapján érdemelt ki. A szakosztály választmánya azzal a szándékkal írt ki 2006 tavaszán debüt-díjat, hogy kiosztása évről évre alkalmat teremtsen arra, hogy a figyelem e tudósgeneráció tagjaira, annak friss teljesítményeire irányuljon, hogy e teljesítmények egy ilyen utólagos számvetés keretében is beépüljenek a köztudatba. A felhívás szerint a díjat az EME azon tagjai pályázhatják meg, akik a közelmúltban kötet, tanulmány publikálásával, egy kiadvány tudományos igényű gondozásával, egy szakmai rendezvény megszervezésével stb. léptek be a tudós társadalomba.

2006

Killyéni András-Péter

Murádin János Kristóf

Simon Zsolt (díj)

Sófalvi András

2007

Fazakas Emese

Dóczy Örs (díj)

Vida Erika (díj)

László Márton

2008

Berecki Sándor (díj)

Hubbes László Attila

Korondi Ágnes

Ozsváth Imola (díj)

Pieldner Judit

2009

Bibor Máté

Boros Ernő

Fazakas István Áron

Gáll Erwin és Gergely Balázs (díj)

Gergely Zoltán

Győrffy Gábor

Maior Enikő Irén

Nagy Zoltán

Peti Lehel (díj)

Tamási  Zsolt

Zsigmond Adél

2010

Bartha Katalin Ágnes

Biró Annamária

Kinda István-Csaba (díj)

Varga P. Ildikó (díj)

2011

Jakab Albert Zsolt (díj)

Keszeg Anna (díj)

  2012

  Berki Tímea

Zólya Andrea Csilla

Nagy Alpár-Csaba

Tóth Levente (díj)

Németh Boglárka (díj)

Rád András-László

2013

Balogh Andrea

Kassay Réka

Borbély András (díj)

Pál Emese (díj)

2014

Demeter Zsuzsa (díj)

Zabán Márta

Zörgő (Ildikó) Noémi

2015

Blos-Jáni Melinda (díj)

Botházi Mária

Kovács Mihai

Lakatos Artúr

2016

Bélfenyéri Tamás

Bordás Beáta  (díj)

Gergely Zoltán

Kassay Réka

Sárándi Tamás (díj)

Szabó Csaba

2017

Balla Lóránt

Fodor János (díj)

Miklós Alpár

Pál János (díj)

2018

György (Veres) Imola (díj)

Szuszámi Zsuzsanna

Vulkán Vera Tünde (díj)

2019

P. Kovács Klára (díj)

2020

          Rácz Éva Mária (díj)

          Tőtős Áron (díj)

           2021

           Both Noémi Zsuzsanna (díj)

Nagy Zsolt (díj)

A 2023-es évben a kiírásra egy pályázat érkezett.

A pályázó, Szász István Szilárd 1988-ban született. 2007–2010 között újságírás alapképzést végzett a BBTE-n, 2008–2011 között  római katolikus didaktikus teológia alapképzést a BBTE Római Katolikus Teológia Karán, 2010–2012 között szociokulturális kommunikáció mesterképzést a BBTE Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karán, 2011–2013 között teológia, kultúra, társadalom mesterképzést a BBTE Római Katolikus Teológia Karán. 2013–2020 között a Hungarológiai Doktori Iskola hallgatója volt a BBTE Bölcsészkarán.

2012-től különböző erdélyi újságok és folyóiratok újságírója, tördelője, szerkesztője, főszerkesztője  (Morfondír, Szabadság, Máramarosi Hírmondó, Maszol). Jelenleg a Vasárnap katolikus hetilap felelős szerkesztője. Sok tanulmány és cikk szerzője, ezek kötetekben, folyóiratokban és újságokban láttak napvilágot. Konferenciák, táborok, kerekasztalok rendszeres résztvevője, előadója.

Pályamunkája A Facebook hálójában. Hírek és álhírek a közösségi oldalon című kötet, amely 2022-ben látott napvilágot az Erdélyi Múzeum-Egyesület Letöltés sorozatában. Alapját a 2020-ban a Hungarológia Doktori iskolában megvédett A reprezentációk terjedésének kettőshálózat-modellje. Hírek és álhírek a Facebook közösségi oldalon című disszertáció képezi. A disszertációt Bodó Julianna, Glózer Rita és Néda Zoltán véleményezte.

A jelen pályázatot értékelő Vallasek Júlia egyetemi docens a következőképpen méltatta a kötetet.

„Az egyik legszimpatikusabb vonása ennek a munkának, hogy szerzője miközben a tudományos módszertan rögzített keretei közt maradva tárja fel és rendszerezi azt, hogy milyen módon terjednek a Facebook közegében a hírek és álhírek, milyen fogyasztói és gyártói mintázatok figyelhetőek meg ezzel kapcsolatban és mindez mit mond el jelenünkről, (sőt akár jövőnkről is), mindvégig reflektál a megfigyelt közeg képlékenységére, a kutatás következtetéseinek időben rögzített voltára, és arra, hogy új fejlemények árnyalhatják, vagy akár át is írhatják  azokat.  Az olvasót ezzel mintegy bevonja a kutatás továbbgondolásába, megnyitva az utat olyan kérdések felé, amelyeket jelen kötet nem vizsgál: mint például a hírek és álhírek dinamikájának alakulása a Covid-19 járvány, vagy az Ukrajnában zajló háború kapcsán, vagy akár ugyanennek a kérdésnek más közösségi oldalakon való megjelenése.

Szász István Szilárd kötete három szerkezeti egységből áll. A bevezető rész szintetizálja és összeegyeztethetővé teszi a kutatás alapjait, tartalmas és informatív összefoglalását adva a kutatás elméleti hátterét nyújtó reprezentációelméletek, illetve a kettőshálózat modell működésének, és felvázolja azok relevanciáját a konkrét vizsgált médium, a Facebook kapcsán.  A második rész kijelöli a kutatás módszertani kereteit, majd a könyv 4. fejezetében ismertet egy, a magyar Facebook-használók, de általában a magyar nyelvű kulturális reprezentációk szempontjából kiemelt relevanciájú Big Data-típusú elemzést a közösségi hálón terjedő hírekről és álhírekről. Az adatgyűjtésre 2017 áprilisa és májusa között került sor, és az 5 legnagyobb számú követővel rendelkező magyar nyelvű hírportálra, valamint 5 olyan szintén magyar nyelvű Facebook-oldalra összpontosított, amelyek ellenőrizetlen tartalmakat, „hírszemetet” közvetítenek. A társadalmi és szemantikai hálózatelemzés nyomon követi a bejegyzések kulcsszavait, a kulcsszavak hálózatát, a bejegyzések médiumát (műfaját) (link, kép, videó, hír, üzenet), a beavatkozások típusát (posztolás, követés, lájkolás, linkmegosztás), a hírek népszerűségét (követők száma), valamint a hírek követésének és közzétételének dinamikáját (napra, órára, az egyén aktivitásának mennyiségére és folyamatosságára, az egyén linkjeinek mennyiségére és folyamatosságára lebontva).

Az elemzés érdekességét és egyben hitelességét erősíti az, ahogyan Szász István Szilárd megtalálja a módját annak, hogy saját szerkesztőségekben szerzett média-szakemberi tapasztalatát úgy vigye be az elemzésbe, hogy azzal a Big-Data típusú kutatás állításait árnyalni tudja. A személyes szakmai tapasztalat felől érkező megjegyzések ugyanakkor olvasmányossá, a nem szigorúan szakmai érdeklődéssel közelítő olvasó számára is könnyen befogadhatóvá teszik a helyenként igencsak összetett, interdiszciplináris (neuropszichológiától és szociolingvisztikától statisztikán át, hálózat-és algoritmus-elemzésekig terjedő) ismereteket igénylő tudományos értekezés befogadását.

A kötet egyik legfontosabb következtetése az, hogy a közösségi média nemcsak információs túlterhelést hozott létre, hanem »felhangosította« a nyilvános reprezentációkat azáltal, hogy kattintásnyi távolságba került számos olyan reprezentáció is, ami a hagyományos csatornákon keresztül igencsak körülményesen juthatott volna el a befogadóhoz. Arról, hogy ez az evolúciós szempontból csupán egyetlen szempillantás alatt bekövetkezett változás milyen hatással van a lényegesen lassúbb adatfeldolgozásra kalibrált emberi agyra és pszichére, már számos elemzés született, a kérdést művészi megjelenítés formájában feldolgozó alkotások jellemzően vagy a naiv optimizmus, vagy az apokaliptikus katasztrofizálás hangnemében szólalnak meg. Szász István Szilárd médiakutatóként nyilván egyik táborhoz sem csatlakozik. Könyvének következtetései arra sarkalják az olvasót, hogy tudatosítsa, a vizsgált kérdésnek, a közösségi média működésének résztvevőként, előállítóként, pozitív hatásainak haszonélvezőiként, negatív hatásainak elszenvedőiként mi magunk is részei, illetve részesei vagyunk. És mindannyian akkor járunk a legjobban, ha tudatos felhasználóként igyekszünk viselkedni. A felhangosított nyilvános reprezentáció ugyan csupán egy metafora, de tudatos felhasználóként érdemes a könyv szellemében »elképzelni, hogy milyen lenne az, ha az a sok nyilvános reprezentáció, amelyet befogadunk a közösségi oldalakon keresztül, nemcsak vizuális inger lenne, hanem egyben hang is társulna hozzá, mintha valaki beszélne hozzánk« (278.), és biztos, hogy jóval megfontoltabban viselkednénk a közösségi hálózatok online terében.” (Részletesebben: Me.dok 2023/3a)

A pályázatban előterjesztett  eredményeket mérlegelve a zsűri Debüt-díjban részesíti a pályázó Szász István Szilárdot. A pályázónak további eredményes munkát kíván.

2023. november 18.

Egyed Emese, az EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztályának elnöke

A zsűri tagjai: dr. Gábor Csilla, dr. Pál Judit, dr. Vallasek Júlia.

Feladataink

Kutatómunka a szakosztályokban
Általános és magyar nyelvészet
Magyar és összehasonlító irodalomtudomány
Történelem, régészet, művészettörténet
Szakosztály munkájának népszerűsítése (honlap feltöltése, népszerűsítése)
 
Tudománynépszerűsítés
A tagság bevonása a tudományos ismeretek nyilvános bemutatásába és népszerűsítésébe
 
Képzések
Képzések meghívott szakelőadók irányításával
 
Rendezvények
Nemzetközi konferenciák
Tudományos tanácskozások
Jeles napok, évfordulók, színvonalas megemlékezések
 
Fiókszervezeti munka
Fiókszervezet alakítása Csíkszeredában
 
Vándorgyűlés
Vándorgyűlés szervezése
A vándorgyűlés tanulmányainak publikálása
 
 
Együttműködések
MTA magyarországi, romániai és külföldi egyetemek és kutatóintézetek
A pedagógus-társadalommal
Az EME kutatóintézetével
Az Erdélyi Múzeum és az I. szakosztály működésének jobb összehangolása
 
 
Díjak, jutalmak
A fiatalok kimagasló teljesítményeinek jutalmazása (Debüt-díj)

Tudományos életünk fóruma

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület 2002 óta évi rendszerességgel ünnepli a magyar tudomány napját, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia tudomány ünnepi eseménysorozatához kapcsolt. Rendezvényünk fővédnöke a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Noha a rendezvény központi témáját tekintve kapcsolódik az MTA rendezvénysorozatához, mindig sajátos színezetet kap, s mára emblematikus eseménnyé nőtte ki magát, amely mind a szakosztályokat, mind a fiókegyesületeket szervesen bevonja az erdélyi magyar tudományos élet vérkeringésébe. A nagyszabású eseményre mindig az Egyesület alapítási évfordulójához (1859. november 23.) legközelebb eső hétvégén kerül sor. A kétnapos rendezvény pénteki napján plenáris előadások hangzanak el. Hagyomány immár, hogy erre az ülésszakra fiatal kutatókat hívunk meg a legkülönbözőbb szakterületekről, így a résztvevők több kutatási területről ismerhetnek meg olyan eredményeket, amelyek híven tükrözik a fiatal tudósnemzedék által képviselt kutatási irányokat. 

Szombaton a szakosztályok megtartják saját tudományterületükhöz kapcsolódó tanácskozásaikat, s ebbe kapcsolódtak be október, november folyamán a fiókegyesületek is saját konferenciáikkal. A fiókegyesületek rendezvényeinek tematikáját általában az egyes régiókban felmerülő problémák, kérdések adják. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület éves nagykonferenciájának célja, hogy fórumot teremtsen a friss kutatási eredmények bemutatásának és népszerűsítésének, ugyanakkor lehetővé tegye a felmerülő problémák és jövőbeni feladatok kijelölését, közös munkára ösztönözze a tudományos élet résztvevőit, s biztosítsa a szakmai párbeszédet.

Az elhangzott előadások kötetekben is megjelennek. A Certamen sorozatban a nyelv-, irodalom-, néprajztudomány, történelem és zenetörténeti szekció előadásait, valamint a Műszaki Tudományos Közlemények sorozatban a reáltudományok szakterületén elhangzott előadások írott változatát olvashatják az érdeklődők. A természettudományi előadások közlésre javasolt tanulmányait a Múzeumi Füzetek – Acta Scientiarium Transylvanica folyóiratban tesszük közzé.

A rendezvénysorozat jellemzője a szakmaiság, célja a korszerű tudományos eredmények bemutatása, megvitatása, a tudomány értékeinek terjesztése, s mindemellett a tudományos közösség építése.

Az ünnep alkalmával kerül sor a gróf Mikó Imre-emléklapok átadására, amelyeket egyesületünk a folyamatos működtetésében végzett kiemelkedő munka, illetve jelentős oktatói és kutatói tevékenység elismeréseként ad át tagjainak és pártolóinak.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület tudománynapi konferenciája közel két évtizedes múltra tekint vissza. Tapasztalataink azt mutatják, hogy igény van ennek megrendezésére, hiszen az esemény mind a tudományos élet résztvevőit, mind a laikus közönséget megmozgatja, részt vállal a tudományos eredmények népszerűsítésében, s hozzájárul annak az eszménynek a továbbviteléhez, amelyet gr. Mikó Imre és az EME alapítói 160 évvel ezelőtt megálmodtak.

Rendezvényeink tematikája:

2025 200 év a tudás és a társadalom szolgálatában - MTA 200

2024 165 éves az Erdélyi Múzeum-Egyesület, megnyitó, plenáris előadások

2023 Tudomány: válaszok a globális kihívásokra

2022 Tudomány: út a világ megismeréséhez

2021 Tudomány: iránytű az élhető jövőhöz

2020 Jövőformáló tudomány

2019 Értékteremtő tudomány - Az EME megalakulásának 160. évfordulója

2018 Határtalan tudomány

2017 Emberközpontú tudomány

2016 Oknyomozó tudomány

2015 A tudomány evolúciója: a valóság és a virtuális világok

2014 Messze látó tudomány: felelős válaszok a jövőnek

2013 Velünk élő tudomány

2012 A felfedező tudomány 21. század eleji eredményei és távlatai Erdélyben

2011 Az erdélyi magyar tudomány a rendszerváltás után

2010 A régiók tudománya - a tudományok régiói

2009 Az EME megalalakulásának 150 éves jubileuma

2008 Erdélyi tudományos közgyűjtemények

2007 Tudomány és Társadalom

2006 Az 1956-os magyarországi forradalom hatása Erdélyben

2005 Az erdélyi magyar tudománytörténet

2004 A tudományok párbeszéde

2003 A régiókutatás, különös tekintettel Erdély történeti régióira

2002 Céljaink, lehetőségeink a tudományművelésben