Az Erdélyi Múzeum-Egyesület rendes tagja lehet minden magyar nemzetiségű román állampolgár, aki vállalja az Egyesület céljainak előmozdítását és a megszabott tagsági díjat kifizeti. Szavazati joggal rendelkező tagként részt vehet az EME működésében, használhatja az Egyesület gyűjteményeit és a rendelkezésre álló digitális adattárait. A pártoló tagok bárhol élő, de román állampolgársággal nem rendelkező személyek, akik minden szervezeti megkötöttség nélkül támogatják az Egyesület munkáját. (bővebben az Alapszabály tagságra vonatkozó rendelkezéseit). 

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület rendes tagja lehet minden magyar nemzetiségű román állampolgár, aki vállalja az Egyesület céljainak előmozdítását és a megszabott tagsági díjat kifizeti. Szavazati joggal rendelkező tagként részt vehet az EME működésében, használhatja az Egyesület gyűjteményeit és a rendelkezésre álló digitális adattárait. A pártoló tagok bárhol élő, de román állampolgársággal nem rendelkező személyek, akik minden szervezeti megkötöttség nélkül támogatják az Egyesület munkáját. (bővebben az Alapszabály tagságra vonatkozó rendelkezéseit). 

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület rendes tagja lehet minden magyar nemzetiségű román állampolgár, aki vállalja az Egyesület céljainak előmozdítását és a megszabott tagsági díjat kifizeti. Szavazati joggal rendelkező tagként részt vehet az EME működésében, használhatja az Egyesület gyűjteményeit és a rendelkezésre álló digitális adattárait. A pártoló tagok bárhol élő, de román állampolgársággal nem rendelkező személyek, akik minden szervezeti megkötöttség nélkül támogatják az Egyesület munkáját. (bővebben az Alapszabály tagságra vonatkozó rendelkezéseit). 

Az EME I. Szakosztályának szervezésében októberben, kolozsvári szakemberek bevonásával elkezdett ókortörténeti tematikájú előadássorozat márciustól folytatódik. 

A sorozat ötödik előadását 2024. március 18-án, hétfőn, 18 órai kezdettel Dr. Molnár-Kovács Zsolt régész, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem docense tartja az EME székházának előadótermében, az alábbi témáról: Hősök és lakomák. A lakoma intézménye a mükénéi világban és a Kárpát-medencében.

A Kr. e. II. évezred második harmadától kezdődően, a Földközi-tenger medencéjének kultúrái sajátos diplomáciai-kereskedelmi kapcsolatrendszert alakítottak ki. A késő bronzkor első időszakának végéről (Kr. e. 1400 tájáról) származnak az egyiptomi-krétai kulturális kölcsönhatások első egyértelmű bizonyítékai is. Ennek megnyilvánulása az állam, a monumentális építészet és a sajátos elitreprezentáció európai megjelenése. A távolsági kapcsolatok összetettségére vetít fényt, hogy a középső- és a késő bronzkor folyamán Egyiptomban, Szíriában és az Égei-tenger vidékén egyaránt megjelent a közös motívumokat és technikákat tartalmazó ún. nemzetközi stílusú falfestészet.
A prehellén államokról alkotott képünket egyfelől a homéroszi költemények sajátos világa, másfelől a krétai (később mükénéi) palotaépítészet csodái határozzák meg. Kevésbé ismert, hogy a mükénéi államok társadalmi és szövetségi rendszerének egyik pillérét a lakoma intézménye jelentette. A gyakran keleti előképekről árulkodó mükénéi lakomákat a státusképző elemek részének tekinthetjük. A hagyományos társadalmakban a gazdagság előfeltétele ugyan, de nem alapja a hatalomnak: az anyagi javakat át kell alakítani presztízzsé, tekintéllyé, a társadalmi nagylelkűség vagy rituálék eseménysorozatain keresztül.
Az égei társadalmaknak a Kárpát-medencéhez fűződő gazdasági és kulturális kapcsolatrendszerét korábban az erdélyi arany iránti kereslettel magyarázták. A kép mára már sokkal árnyaltabb. A délről érkező magas presztízsű importtárgyak és a tudás új formái megbolygatták a helyi középső bronzkori társadalom addigi egyensúlyát. A késő bronzkor kezdete a Kárpát-medencében mondhatni kulturális forradalmat hozott. A társadalmi státust jelző idegen tárgyak számának növekedésével egyidőben egy új, elitcentrikus ideológia, és ezzel kapcsolatosan a lakomák, a rituális alkoholfogyasztás intézményének elterjedését láthatjuk.
Az előadás a társadalmi reprezentáció és a rituális lakomák kérdéskörét igyekszik körüljárni, rámutatva a mükénéi világ és a Kárpát-medence bronzkorának ilyen irányú kapcsolataira és különbségeire.

Az EME I. Szakosztályának szervezésében októberben, kolozsvári szakemberek bevonásával elkezdett ókortörténeti tematikájú előadássorozat márciustól folytatódik. 

A sorozat ötödik előadását 2024. március 18-án, hétfőn, 18 órai kezdettel Dr. Molnár-Kovács Zsolt régész, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem docense tartja az EME székházának előadótermében, az alábbi témáról: Hősök és lakomák. A lakoma intézménye a mükénéi világban és a Kárpát-medencében.

A Kr. e. II. évezred második harmadától kezdődően, a Földközi-tenger medencéjének kultúrái sajátos diplomáciai-kereskedelmi kapcsolatrendszert alakítottak ki. A késő bronzkor első időszakának végéről (Kr. e. 1400 tájáról) származnak az egyiptomi-krétai kulturális kölcsönhatások első egyértelmű bizonyítékai is. Ennek megnyilvánulása az állam, a monumentális építészet és a sajátos elitreprezentáció európai megjelenése. A távolsági kapcsolatok összetettségére vetít fényt, hogy a középső- és a késő bronzkor folyamán Egyiptomban, Szíriában és az Égei-tenger vidékén egyaránt megjelent a közös motívumokat és technikákat tartalmazó ún. nemzetközi stílusú falfestészet.
A prehellén államokról alkotott képünket egyfelől a homéroszi költemények sajátos világa, másfelől a krétai (később mükénéi) palotaépítészet csodái határozzák meg. Kevésbé ismert, hogy a mükénéi államok társadalmi és szövetségi rendszerének egyik pillérét a lakoma intézménye jelentette. A gyakran keleti előképekről árulkodó mükénéi lakomákat a státusképző elemek részének tekinthetjük. A hagyományos társadalmakban a gazdagság előfeltétele ugyan, de nem alapja a hatalomnak: az anyagi javakat át kell alakítani presztízzsé, tekintéllyé, a társadalmi nagylelkűség vagy rituálék eseménysorozatain keresztül.
Az égei társadalmaknak a Kárpát-medencéhez fűződő gazdasági és kulturális kapcsolatrendszerét korábban az erdélyi arany iránti kereslettel magyarázták. A kép mára már sokkal árnyaltabb. A délről érkező magas presztízsű importtárgyak és a tudás új formái megbolygatták a helyi középső bronzkori társadalom addigi egyensúlyát. A késő bronzkor kezdete a Kárpát-medencében mondhatni kulturális forradalmat hozott. A társadalmi státust jelző idegen tárgyak számának növekedésével egyidőben egy új, elitcentrikus ideológia, és ezzel kapcsolatosan a lakomák, a rituális alkoholfogyasztás intézményének elterjedését láthatjuk.
Az előadás a társadalmi reprezentáció és a rituális lakomák kérdéskörét igyekszik körüljárni, rámutatva a mükénéi világ és a Kárpát-medence bronzkorának ilyen irányú kapcsolataira és különbségeire.

Feladataink

Kutatómunka a szakosztályokban
Általános és magyar nyelvészet
Magyar és összehasonlító irodalomtudomány
Történelem, régészet, művészettörténet
Szakosztály munkájának népszerűsítése (honlap feltöltése, népszerűsítése)
 
Tudománynépszerűsítés
A tagság bevonása a tudományos ismeretek nyilvános bemutatásába és népszerűsítésébe
 
Képzések
Képzések meghívott szakelőadók irányításával
 
Rendezvények
Nemzetközi konferenciák
Tudományos tanácskozások
Jeles napok, évfordulók, színvonalas megemlékezések
 
Fiókszervezeti munka
Fiókszervezet alakítása Csíkszeredában
 
Vándorgyűlés
Vándorgyűlés szervezése
A vándorgyűlés tanulmányainak publikálása
 
 
Együttműködések
MTA magyarországi, romániai és külföldi egyetemek és kutatóintézetek
A pedagógus-társadalommal
Az EME kutatóintézetével
Az Erdélyi Múzeum és az I. szakosztály működésének jobb összehangolása
 
 
Díjak, jutalmak
A fiatalok kimagasló teljesítményeinek jutalmazása (Debüt-díj)