Az Erdélyi Múzeum-Egyesület rendes tagja lehet minden magyar nemzetiségű román állampolgár, aki vállalja az Egyesület céljainak előmozdítását és a megszabott tagsági díjat kifizeti. Szavazati joggal rendelkező tagként részt vehet az EME működésében, használhatja az Egyesület gyűjteményeit és a rendelkezésre álló digitális adattárait. A pártoló tagok bárhol élő, de román állampolgársággal nem rendelkező személyek, akik minden szervezeti megkötöttség nélkül támogatják az Egyesület munkáját. (bővebben az Alapszabály tagságra vonatkozó rendelkezéseit). 

A Magyar Tudomány Napja Erdélyben 4. fóruma
Plenáris ülések: 2005.november 18
Helye: a Protestáns Teológiai Intézet díszterme, Kolozsvár, Bocskay/A. Iancu tér 13

A Fórum központi témája: Erdélyi magyar tudománytörténet

9.30 Megnyitó: Egyed Ákos, az EME elnöke
9.45 Berényi Dénes, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának elnöke: Gondolatok az egyetemes és a magyar tudomány történetével kapcsolatban
10.00 Kiss Elemér, az MTA külső tagja: A Bolyai-kutatás múltja és jelene
10.15 Péntek János, az MTA külső tagja: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a kolozsvári nyelvészeti iskola
10.30 Kolumbán József, az MTA külső tagja: A kolozsvári matematikai iskola kialakulása
10.45 Gábos Zoltán, az MTA külső tagja: Kiemelkedő erdélyi fizikusok

11.30 Az Arany János érmek kiosztása
11.45 Feszt György ny. egyetemi tanár: A 60 éves marosvásárhelyi magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés
12.00 Monok István, az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója: Könyvtártörténeti kutatások története Erdélyben
12.15 Csetri Elek, az MTA külső tagja: Az agrártudomány kialakulása Erdélyben
12.30 Benkő Samu, az MTA külső tagja: Dani Jánosra emlékezve (1923–2005)

14.00 Markó Bálint adjunktus – Uray Zoltán, az MTA külső tagja: A kolozsvári állattani intézet (1872–1919)
14.15 Jakab Samu egyetemi tanár – Lukács Balázs doktorandus kertészmérnök: A magyar felsőfokú agrároktatás Erdélyben
14.30 Veress Erzsébet adjunktus: A kémiatudományok kezdetei Erdélyben
14.45 Újváry Mária, az EME főkönyvtárosa: Szabó Károly, az EME kiemelkedő könyvtárosa
15.00 Nagy-Tóth Ferenc, az MTA külső tagja: A népi gyümölcsészettől a szakszerű gyümölcstermesztésig Erdélyben
15.15 Szakács József ny. főkutató – Bitay Enikő főkutató: Műszaki kutatások és fejlesztések Erdélyben a XX. századig
15.30 Wanek Ferenc tudományos kutató: Koch Antal helye és szerepe az erdélyi földtan történetében
15.45 Hozzászólások, viták

16.45 Hidvégi Gróf Mikó Imre (1805–1876) emléklapok átnyújtása
17.00 Zárszó
------------------------
Az EME szakosztályainak tudományos ülésszaka
2005. november 19, szombat  9.30

I. Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály
Az előadások helye: az EME központi székháza, Kolozsvár, Jókai/Napoca u. 2-4

II. Természettudományi Szakosztály
Az előadások helye: Apáczai Csere János Gimnázium, Kolozsvár, Király/I.C. Bratianu u. 26

III. Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztály
"A Magyar Orvosi és Gyógyszerészeti Szaknyelv" Konferencia
2005. november 11-én, du. 5 óra Vártemplom Diakóniai otthona (Eminescu u. 28) Bocskay termében, Marosvásárhelyt

IV. Jog- Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztály
Az előadások helye: Sapientia EMTE központi épülete, Kolozsvár, Mátyás király u. 4. sz.

V. Műszaki Tudományok Szakosztálya
Az előadások helye: Sapientia EMTE központi épülete, Kolozsvár, Mátyás király u. 4. sz. (kis előadóterem)

VI. Matematikai és Informatikai Szakosztály –
Az előadások helye: Mathematicum π és e terem, Kolozsvár, Hosszú/Ploiesti u. 25 szám

VII. Agrártudományi Szakosztály
Sapientia EMTE koronkai campusa, Marosvásárhely, Segesvári út 1/C,
2005. november 19.  9–15 óra

BOLYAI EGYETEM EMLÉKKONFERENCIA
A Magyar Tudomány Napja Erdélyben rendezvénysorozat társrendezvénye
 Protestáns Teológiai Intézet,  Kolozsvár, Bocskay/A. Iancu tér 13, 15–19 óra
      
Marosvásárhelyi Fiókegyesület
Marosvásárhely, Bolyai utca 13. sz. alatti unitárius templom
2005. november 15. 18 óra

November 18-án kétnapos fórum kezdődött az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) rendezésében, A Magyar Tudomány Napja Erdélyben elnevezéssel. A Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökének védnökségét élvező, negyedik alkalommal megtartott rendezvényt délelőtt a Protestáns Teológiai Intézet felújított dísztermében nyitották meg. A tanácskozás központi témájául az erdélyi magyar tudománytörténet szolgál. Az Erdély minden részéről és az anyaországból érkezett hallgatósághoz intézett köszöntő beszédében Egyed Ákos, az EME elnöke, ismertette az immár hagyománnyá fejlődött találkozó célját: beindult az erdélyi magyar tudományos örökség felmérése, de a mai magyar társadalomban, az eredmények értékelésén túl, a lebecsülés jelei is tapasztalhatók a tudománnyal szemben. Ezért kell tudni felmutatnunk örökölt tudományos értékeinket, amelyek kultúránk részét képezik. Az Erdélyi Múzeum-Egyesületben beindult a modernizációs folyamat. Hamarosan monográfiát jelentetnek meg az egyesület múltjáról. Régóta küzdenek elkobzott értékeik visszaszerzése érdekében. Mivel a Babeş–Bolyai Tudományegyetemhez és az RMDSZ-hez eljuttatott kéréseikre eddig nem kaptak választ, gyűjteményeik hozzáférhetőségéért újabb lépéseket terveznek. A Szilágyi Pál rektor elnöksége alatt lefolyt első ülésszakon több kiemelkedő plenáris előadás hangzott el. Berényi Dénes, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának elnöke, az egyetemes és a magyar tudomány történetével kapcsolatos gondolatait osztotta meg közönségével. Az Európai Unióban adatközpontok, keretprogramok szolgálják a mai tudományt, és már felismerték, hogy ha valami műszakilag megvalósítható, még nem biztos, hogy gazdaságos. Minden korban téves az a tudat, hogy már elérték az igazság megismerésének csúcsát. Az erdélyi tudományosság az egyetemes magyar tudomány része, olyan nagyságok életművével gazdagítva a világot, mint gróf Mikó Imre, a Bolyaiak, Körösi Csoma Sándor stb. „Ki a múltat nem becsüli, az a jövőt nem érdemli" – fejezte be előadását az elnök. Kiss Elemér, az MTA külső tagja, a Bolyai-kutatás múltjáról és jelenéről értekezett. Kiemelte Benkő Samu munkásságát, aki jeleskedett a matematikus zseni kéziratainak feldolgozásában. Szerinte a Bolyai-kutatás ma már önálló szakmának minősíthető. Péntek János, az MTA külső tagja, az EME és a kolozsvári nyelvészeti iskola kialakulásáról beszélt. Erdélyi sajátos helyzetünkhöz tartozik, hogy nyelvápolásunkat a román és a szász nyelvek hatásának összefüggésében kell vizsgálni. Az EME kiadványai fontos szerepet töltöttek be nyelvápolásunkban, melynek eddigi legjelentősebb alakja T. Szabó Attila volt. Kolumbán József, az MTA külső tagja, a kolozsvári matematikai iskola kialakulásáról szólt, amelynek körülbelül száz éves hagyománya van, és a Bolyaiakon kívül olyan nem matematikus tudósok gazdagították, mint Brassai Sámuel, Martin Lajos stb. Gábos Zoltán, az MTA külső tagja, a kiemelkedő erdélyi fizikusokról szóló előadásában leszögezte: a kolozsvári egyetem 1872-es megnyitása mérföldkőnek bizonyult. Kár, hogy az itt született eredményeket nem lehetett széles körben elfogadtatni a világgal. Pénteken további tizenegy előadás hangzott el, és kitüntetésekre is sor került. Arany János érmet kapott Antal Árpád irodalomtörténész és Jakó Zsigmond történész. Az EME újjászervezésében és folyamatos működtetésében kifejtett kiemelkedő munkássága elismeréseként Hidvégi Gróf Mikó Imre emléklapot nyújtottak át a következőknek: Benkő Samu, Berényi Dénes, Feszt György, Meskó Attila (MTA-tag), Monok István (Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója), Kiss András, Kerekes Jenő, Fekete Károly. A IV. Magyar Tudomány Napja Erdélyben az EME szekcióüléseivel zárult.

(Megjelent a Szabadság napilap 2005. november.19-i számában )

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület rendes tagja lehet minden magyar nemzetiségű román állampolgár, aki vállalja az Egyesület céljainak előmozdítását és a megszabott tagsági díjat kifizeti. Szavazati joggal rendelkező tagként részt vehet az EME működésében, használhatja az Egyesület gyűjteményeit és a rendelkezésre álló digitális adattárait. A pártoló tagok bárhol élő, de román állampolgársággal nem rendelkező személyek, akik minden szervezeti megkötöttség nélkül támogatják az Egyesület munkáját. (bővebben az Alapszabály tagságra vonatkozó rendelkezéseit). 

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület rendes tagja lehet minden magyar nemzetiségű román állampolgár, aki vállalja az Egyesület céljainak előmozdítását és a megszabott tagsági díjat kifizeti. Szavazati joggal rendelkező tagként részt vehet az EME működésében, használhatja az Egyesület gyűjteményeit és a rendelkezésre álló digitális adattárait. A pártoló tagok bárhol élő, de román állampolgársággal nem rendelkező személyek, akik minden szervezeti megkötöttség nélkül támogatják az Egyesület munkáját. (bővebben az Alapszabály tagságra vonatkozó rendelkezéseit). 

A Magyar Tudomány Napja Erdélyben 4. fóruma
Plenáris ülések: 2005.november 18
Helye: a Protestáns Teológiai Intézet díszterme, Kolozsvár, Bocskay/A. Iancu tér 13

A Fórum központi témája: Erdélyi magyar tudománytörténet

9.30 Megnyitó: Egyed Ákos, az EME elnöke
9.45 Berényi Dénes, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának elnöke: Gondolatok az egyetemes és a magyar tudomány történetével kapcsolatban
10.00 Kiss Elemér, az MTA külső tagja: A Bolyai-kutatás múltja és jelene
10.15 Péntek János, az MTA külső tagja: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a kolozsvári nyelvészeti iskola
10.30 Kolumbán József, az MTA külső tagja: A kolozsvári matematikai iskola kialakulása
10.45 Gábos Zoltán, az MTA külső tagja: Kiemelkedő erdélyi fizikusok

11.30 Az Arany János érmek kiosztása
11.45 Feszt György ny. egyetemi tanár: A 60 éves marosvásárhelyi magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés
12.00 Monok István, az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója: Könyvtártörténeti kutatások története Erdélyben
12.15 Csetri Elek, az MTA külső tagja: Az agrártudomány kialakulása Erdélyben
12.30 Benkő Samu, az MTA külső tagja: Dani Jánosra emlékezve (1923–2005)

14.00 Markó Bálint adjunktus – Uray Zoltán, az MTA külső tagja: A kolozsvári állattani intézet (1872–1919)
14.15 Jakab Samu egyetemi tanár – Lukács Balázs doktorandus kertészmérnök: A magyar felsőfokú agrároktatás Erdélyben
14.30 Veress Erzsébet adjunktus: A kémiatudományok kezdetei Erdélyben
14.45 Újváry Mária, az EME főkönyvtárosa: Szabó Károly, az EME kiemelkedő könyvtárosa
15.00 Nagy-Tóth Ferenc, az MTA külső tagja: A népi gyümölcsészettől a szakszerű gyümölcstermesztésig Erdélyben
15.15 Szakács József ny. főkutató – Bitay Enikő főkutató: Műszaki kutatások és fejlesztések Erdélyben a XX. századig
15.30 Wanek Ferenc tudományos kutató: Koch Antal helye és szerepe az erdélyi földtan történetében
15.45 Hozzászólások, viták

16.45 Hidvégi Gróf Mikó Imre (1805–1876) emléklapok átnyújtása
17.00 Zárszó
------------------------
Az EME szakosztályainak tudományos ülésszaka
2005. november 19, szombat  9.30

I. Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály
Az előadások helye: az EME központi székháza, Kolozsvár, Jókai/Napoca u. 2-4

II. Természettudományi Szakosztály
Az előadások helye: Apáczai Csere János Gimnázium, Kolozsvár, Király/I.C. Bratianu u. 26

III. Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztály
"A Magyar Orvosi és Gyógyszerészeti Szaknyelv" Konferencia
2005. november 11-én, du. 5 óra Vártemplom Diakóniai otthona (Eminescu u. 28) Bocskay termében, Marosvásárhelyt

IV. Jog- Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztály
Az előadások helye: Sapientia EMTE központi épülete, Kolozsvár, Mátyás király u. 4. sz.

V. Műszaki Tudományok Szakosztálya
Az előadások helye: Sapientia EMTE központi épülete, Kolozsvár, Mátyás király u. 4. sz. (kis előadóterem)

VI. Matematikai és Informatikai Szakosztály –
Az előadások helye: Mathematicum π és e terem, Kolozsvár, Hosszú/Ploiesti u. 25 szám

VII. Agrártudományi Szakosztály
Sapientia EMTE koronkai campusa, Marosvásárhely, Segesvári út 1/C,
2005. november 19.  9–15 óra

BOLYAI EGYETEM EMLÉKKONFERENCIA
A Magyar Tudomány Napja Erdélyben rendezvénysorozat társrendezvénye
 Protestáns Teológiai Intézet,  Kolozsvár, Bocskay/A. Iancu tér 13, 15–19 óra
      
Marosvásárhelyi Fiókegyesület
Marosvásárhely, Bolyai utca 13. sz. alatti unitárius templom
2005. november 15. 18 óra

November 18-án kétnapos fórum kezdődött az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) rendezésében, A Magyar Tudomány Napja Erdélyben elnevezéssel. A Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökének védnökségét élvező, negyedik alkalommal megtartott rendezvényt délelőtt a Protestáns Teológiai Intézet felújított dísztermében nyitották meg. A tanácskozás központi témájául az erdélyi magyar tudománytörténet szolgál. Az Erdély minden részéről és az anyaországból érkezett hallgatósághoz intézett köszöntő beszédében Egyed Ákos, az EME elnöke, ismertette az immár hagyománnyá fejlődött találkozó célját: beindult az erdélyi magyar tudományos örökség felmérése, de a mai magyar társadalomban, az eredmények értékelésén túl, a lebecsülés jelei is tapasztalhatók a tudománnyal szemben. Ezért kell tudni felmutatnunk örökölt tudományos értékeinket, amelyek kultúránk részét képezik. Az Erdélyi Múzeum-Egyesületben beindult a modernizációs folyamat. Hamarosan monográfiát jelentetnek meg az egyesület múltjáról. Régóta küzdenek elkobzott értékeik visszaszerzése érdekében. Mivel a Babeş–Bolyai Tudományegyetemhez és az RMDSZ-hez eljuttatott kéréseikre eddig nem kaptak választ, gyűjteményeik hozzáférhetőségéért újabb lépéseket terveznek. A Szilágyi Pál rektor elnöksége alatt lefolyt első ülésszakon több kiemelkedő plenáris előadás hangzott el. Berényi Dénes, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának elnöke, az egyetemes és a magyar tudomány történetével kapcsolatos gondolatait osztotta meg közönségével. Az Európai Unióban adatközpontok, keretprogramok szolgálják a mai tudományt, és már felismerték, hogy ha valami műszakilag megvalósítható, még nem biztos, hogy gazdaságos. Minden korban téves az a tudat, hogy már elérték az igazság megismerésének csúcsát. Az erdélyi tudományosság az egyetemes magyar tudomány része, olyan nagyságok életművével gazdagítva a világot, mint gróf Mikó Imre, a Bolyaiak, Körösi Csoma Sándor stb. „Ki a múltat nem becsüli, az a jövőt nem érdemli" – fejezte be előadását az elnök. Kiss Elemér, az MTA külső tagja, a Bolyai-kutatás múltjáról és jelenéről értekezett. Kiemelte Benkő Samu munkásságát, aki jeleskedett a matematikus zseni kéziratainak feldolgozásában. Szerinte a Bolyai-kutatás ma már önálló szakmának minősíthető. Péntek János, az MTA külső tagja, az EME és a kolozsvári nyelvészeti iskola kialakulásáról beszélt. Erdélyi sajátos helyzetünkhöz tartozik, hogy nyelvápolásunkat a román és a szász nyelvek hatásának összefüggésében kell vizsgálni. Az EME kiadványai fontos szerepet töltöttek be nyelvápolásunkban, melynek eddigi legjelentősebb alakja T. Szabó Attila volt. Kolumbán József, az MTA külső tagja, a kolozsvári matematikai iskola kialakulásáról szólt, amelynek körülbelül száz éves hagyománya van, és a Bolyaiakon kívül olyan nem matematikus tudósok gazdagították, mint Brassai Sámuel, Martin Lajos stb. Gábos Zoltán, az MTA külső tagja, a kiemelkedő erdélyi fizikusokról szóló előadásában leszögezte: a kolozsvári egyetem 1872-es megnyitása mérföldkőnek bizonyult. Kár, hogy az itt született eredményeket nem lehetett széles körben elfogadtatni a világgal. Pénteken további tizenegy előadás hangzott el, és kitüntetésekre is sor került. Arany János érmet kapott Antal Árpád irodalomtörténész és Jakó Zsigmond történész. Az EME újjászervezésében és folyamatos működtetésében kifejtett kiemelkedő munkássága elismeréseként Hidvégi Gróf Mikó Imre emléklapot nyújtottak át a következőknek: Benkő Samu, Berényi Dénes, Feszt György, Meskó Attila (MTA-tag), Monok István (Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója), Kiss András, Kerekes Jenő, Fekete Károly. A IV. Magyar Tudomány Napja Erdélyben az EME szekcióüléseivel zárult.

(Megjelent a Szabadság napilap 2005. november.19-i számában )

Tudományos életünk fóruma

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület 2002 óta évi rendszerességgel ünnepli a magyar tudomány napját, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia tudomány ünnepi eseménysorozatához kapcsolt. Rendezvényünk fővédnöke a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Noha a rendezvény központi témáját tekintve kapcsolódik az MTA rendezvénysorozatához, mindig sajátos színezetet kap, s mára emblematikus eseménnyé nőtte ki magát, amely mind a szakosztályokat, mind a fiókegyesületeket szervesen bevonja az erdélyi magyar tudományos élet vérkeringésébe. A nagyszabású eseményre mindig az Egyesület alapítási évfordulójához (1859. november 23.) legközelebb eső hétvégén kerül sor. A kétnapos rendezvény pénteki napján plenáris előadások hangzanak el. Hagyomány immár, hogy erre az ülésszakra fiatal kutatókat hívunk meg a legkülönbözőbb szakterületekről, így a résztvevők több kutatási területről ismerhetnek meg olyan eredményeket, amelyek híven tükrözik a fiatal tudósnemzedék által képviselt kutatási irányokat. 

Szombaton a szakosztályok megtartják saját tudományterületükhöz kapcsolódó tanácskozásaikat, s ebbe kapcsolódtak be október, november folyamán a fiókegyesületek is saját konferenciáikkal. A fiókegyesületek rendezvényeinek tematikáját általában az egyes régiókban felmerülő problémák, kérdések adják. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület éves nagykonferenciájának célja, hogy fórumot teremtsen a friss kutatási eredmények bemutatásának és népszerűsítésének, ugyanakkor lehetővé tegye a felmerülő problémák és jövőbeni feladatok kijelölését, közös munkára ösztönözze a tudományos élet résztvevőit, s biztosítsa a szakmai párbeszédet.

Az elhangzott előadások kötetekben is megjelennek. A Certamen sorozatban a nyelv-, irodalom-, néprajztudomány, történelem és zenetörténeti szekció előadásait, valamint a Műszaki Tudományos Közlemények sorozatban a reáltudományok szakterületén elhangzott előadások írott változatát olvashatják az érdeklődők. A természettudományi előadások közlésre javasolt tanulmányait a Múzeumi Füzetek – Acta Scientiarium Transylvanica folyóiratban tesszük közzé.

A rendezvénysorozat jellemzője a szakmaiság, célja a korszerű tudományos eredmények bemutatása, megvitatása, a tudomány értékeinek terjesztése, s mindemellett a tudományos közösség építése.

Az ünnep alkalmával kerül sor a gróf Mikó Imre-emléklapok átadására, amelyeket egyesületünk a folyamatos működtetésében végzett kiemelkedő munka, illetve jelentős oktatói és kutatói tevékenység elismeréseként ad át tagjainak és pártolóinak.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület tudománynapi konferenciája közel két évtizedes múltra tekint vissza. Tapasztalataink azt mutatják, hogy igény van ennek megrendezésére, hiszen az esemény mind a tudományos élet résztvevőit, mind a laikus közönséget megmozgatja, részt vállal a tudományos eredmények népszerűsítésében, s hozzájárul annak az eszménynek a továbbviteléhez, amelyet gr. Mikó Imre és az EME alapítói 160 évvel ezelőtt megálmodtak.

Rendezvényeink tematikája:

2025 200 év a tudás és a társadalom szolgálatában - MTA 200

2024 165 éves az Erdélyi Múzeum-Egyesület, megnyitó, plenáris előadások

2023 Tudomány: válaszok a globális kihívásokra

2022 Tudomány: út a világ megismeréséhez

2021 Tudomány: iránytű az élhető jövőhöz

2020 Jövőformáló tudomány

2019 Értékteremtő tudomány - Az EME megalakulásának 160. évfordulója

2018 Határtalan tudomány

2017 Emberközpontú tudomány

2016 Oknyomozó tudomány

2015 A tudomány evolúciója: a valóság és a virtuális világok

2014 Messze látó tudomány: felelős válaszok a jövőnek

2013 Velünk élő tudomány

2012 A felfedező tudomány 21. század eleji eredményei és távlatai Erdélyben

2011 Az erdélyi magyar tudomány a rendszerváltás után

2010 A régiók tudománya - a tudományok régiói

2009 Az EME megalalakulásának 150 éves jubileuma

2008 Erdélyi tudományos közgyűjtemények

2007 Tudomány és Társadalom

2006 Az 1956-os magyarországi forradalom hatása Erdélyben

2005 Az erdélyi magyar tudománytörténet

2004 A tudományok párbeszéde

2003 A régiókutatás, különös tekintettel Erdély történeti régióira

2002 Céljaink, lehetőségeink a tudományművelésben