Devel Tokens

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület rendes tagja lehet minden magyar nemzetiségű román állampolgár, aki vállalja az Egyesület céljainak előmozdítását és a megszabott tagsági díjat kifizeti. Szavazati joggal rendelkező tagként részt vehet az EME működésében, használhatja az Egyesület gyűjteményeit és a rendelkezésre álló digitális adattárait. A pártoló tagok bárhol élő, de román állampolgársággal nem rendelkező személyek, akik minden szervezeti megkötöttség nélkül támogatják az Egyesület munkáját. (bővebben az Alapszabály tagságra vonatkozó rendelkezéseit). 

Az EME Műszaki Tudományok Szakosztálya augusztus 29. és szeptember 1. között huszonharmadik alkalommal szervezte meg a technikatörténeti alkotótábort, melyet ezúttal Hunyad és Fehér megyei településeken Brádon, Körösbányán és Abrudbányán tartottak.

A program keretében a résztvevők folytatták a tájegység még fennmaradt technikatörténeti értékeinek feltárását, és lehetőséget kaptak a térség részletesebb megismerésére.

A résztvevők augusztus 29-én érkeztek a brádi szálláshelyre, ahol a program egyeztetésére került sor. Augusztus 30-án meglátogattuk a napjainkban is működő Roșia Poieni rézércbányát. A kísérőnk Nicolae Simina bányamérnök, Abrudbánya volt polgármestere volt. Ily módon nem csak a bányáról, hanem a vidék társadalmi életéről is sok információt kaphattunk. Megtudtuk, hogy a településen még működik egy kis magyar kulturális csoport. Az első helyszín a 24 emeletes rézérc kitermelő volt. Itt munka közben láthattuk a 90 tonnás tehergépkocsikat, valamint a rakodó óriás markolókat. Az ércet futószalag szállítja a föld alatt a feldolgozó üzembe. A feldolgozó egység három részből áll: őrlő malom, rézvegyület kiválasztó és ülepítő. A bányánál ércköveket gyűjtöttünk az érc elemzése érdekében. Ugyanezen nap délutánján meglátogattuk a verespataki aranybányászati múzeumot. A múzeumban megtekintettük a régi, fennmaradt aranyérc zúzót és a XIX századból fennmaradt érctörőt. Az udvaron láthatók a romai korból fennmaradt sírkövek is. A múzeum fedett épületében látható a hegység makettje az itt lévő bányákkal. A fényképek és a megmaradt szerszámok bemutatják a XIX századi bányászati módszereket. A látogatás végére maradt a római kori aranybánya megtekintése. 

Az augusztus 31-i, szombati nap is tartalmasan telt. Az első tervezett látogatási helyszín a brádi aranymúzeum volt. A Szigethegység arany négyszöge Mária Terézia idejében a világ arany kitermelésének egy negyedét képezte. A helyi bányákban sok volt a szabad arany formáció, ezekből láthattunk néhányat a múzeumban. Délutáni utunk Körösbányára vezetett. Körösbánya volt egy rövid ideig Zaránd vármegye központja. A valamikori város napjainkra elvesztette városi arculatát. A legfontosabb emléke a XVII. században újjáépített ferences apátság. Az apátság udvarán temették el az 1848-as forradalom román vezetőjét, Avram Iancut. A településen nem érezhető a valamikori magyar bányászváros hangulata. A nap végén meglátogattuk Brád település központját is.

Szeptember 1-én a csoport egyik része, hazatérés elött, meglátogatta a Dévai várat. A vár valamikor börtönként működött, ebben a börtönben lelte halálát Dávid Ferenc az unitárius vallás megteremtője.

Összességében tartalmasra sikerült a 23. alkalommal megrendezett Technikatörténeti Alkotótábor, melynek során betekintést nyerhettünk a napjainkban is működő bányászati munkába és annak múltjába is, alkalmunk volt betekinteni a magyar történelmi egyházak tevékenységébe a bányavidéken. 

Képgaléria

Az esemény megvalósulását a Communitas Alapítvány támogatta.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület rendes tagja lehet minden magyar nemzetiségű román állampolgár, aki vállalja az Egyesület céljainak előmozdítását és a megszabott tagsági díjat kifizeti. Szavazati joggal rendelkező tagként részt vehet az EME működésében, használhatja az Egyesület gyűjteményeit és a rendelkezésre álló digitális adattárait. A pártoló tagok bárhol élő, de román állampolgársággal nem rendelkező személyek, akik minden szervezeti megkötöttség nélkül támogatják az Egyesület munkáját. (bővebben az Alapszabály tagságra vonatkozó rendelkezéseit). 

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület rendes tagja lehet minden magyar nemzetiségű román állampolgár, aki vállalja az Egyesület céljainak előmozdítását és a megszabott tagsági díjat kifizeti. Szavazati joggal rendelkező tagként részt vehet az EME működésében, használhatja az Egyesület gyűjteményeit és a rendelkezésre álló digitális adattárait. A pártoló tagok bárhol élő, de román állampolgársággal nem rendelkező személyek, akik minden szervezeti megkötöttség nélkül támogatják az Egyesület munkáját. (bővebben az Alapszabály tagságra vonatkozó rendelkezéseit). 

Az EME Műszaki Tudományok Szakosztálya augusztus 29. és szeptember 1. között huszonharmadik alkalommal szervezte meg a technikatörténeti alkotótábort, melyet ezúttal Hunyad és Fehér megyei településeken Brádon, Körösbányán és Abrudbányán tartottak.

A program keretében a résztvevők folytatták a tájegység még fennmaradt technikatörténeti értékeinek feltárását, és lehetőséget kaptak a térség részletesebb megismerésére.

A résztvevők augusztus 29-én érkeztek a brádi szálláshelyre, ahol a program egyeztetésére került sor. Augusztus 30-án meglátogattuk a napjainkban is működő Roșia Poieni rézércbányát. A kísérőnk Nicolae Simina bányamérnök, Abrudbánya volt polgármestere volt. Ily módon nem csak a bányáról, hanem a vidék társadalmi életéről is sok információt kaphattunk. Megtudtuk, hogy a településen még működik egy kis magyar kulturális csoport. Az első helyszín a 24 emeletes rézérc kitermelő volt. Itt munka közben láthattuk a 90 tonnás tehergépkocsikat, valamint a rakodó óriás markolókat. Az ércet futószalag szállítja a föld alatt a feldolgozó üzembe. A feldolgozó egység három részből áll: őrlő malom, rézvegyület kiválasztó és ülepítő. A bányánál ércköveket gyűjtöttünk az érc elemzése érdekében. Ugyanezen nap délutánján meglátogattuk a verespataki aranybányászati múzeumot. A múzeumban megtekintettük a régi, fennmaradt aranyérc zúzót és a XIX századból fennmaradt érctörőt. Az udvaron láthatók a romai korból fennmaradt sírkövek is. A múzeum fedett épületében látható a hegység makettje az itt lévő bányákkal. A fényképek és a megmaradt szerszámok bemutatják a XIX századi bányászati módszereket. A látogatás végére maradt a római kori aranybánya megtekintése. 

Az augusztus 31-i, szombati nap is tartalmasan telt. Az első tervezett látogatási helyszín a brádi aranymúzeum volt. A Szigethegység arany négyszöge Mária Terézia idejében a világ arany kitermelésének egy negyedét képezte. A helyi bányákban sok volt a szabad arany formáció, ezekből láthattunk néhányat a múzeumban. Délutáni utunk Körösbányára vezetett. Körösbánya volt egy rövid ideig Zaránd vármegye központja. A valamikori város napjainkra elvesztette városi arculatát. A legfontosabb emléke a XVII. században újjáépített ferences apátság. Az apátság udvarán temették el az 1848-as forradalom román vezetőjét, Avram Iancut. A településen nem érezhető a valamikori magyar bányászváros hangulata. A nap végén meglátogattuk Brád település központját is.

Szeptember 1-én a csoport egyik része, hazatérés elött, meglátogatta a Dévai várat. A vár valamikor börtönként működött, ebben a börtönben lelte halálát Dávid Ferenc az unitárius vallás megteremtője.

Összességében tartalmasra sikerült a 23. alkalommal megrendezett Technikatörténeti Alkotótábor, melynek során betekintést nyerhettünk a napjainkban is működő bányászati munkába és annak múltjába is, alkalmunk volt betekinteni a magyar történelmi egyházak tevékenységébe a bányavidéken. 

Képgaléria

Az esemény megvalósulását a Communitas Alapítvány támogatta.