Devel Tokens

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület rendes tagja lehet minden magyar nemzetiségű román állampolgár, aki vállalja az Egyesület céljainak előmozdítását és a megszabott tagsági díjat kifizeti. Szavazati joggal rendelkező tagként részt vehet az EME működésében, használhatja az Egyesület gyűjteményeit és a rendelkezésre álló digitális adattárait. A pártoló tagok bárhol élő, de román állampolgársággal nem rendelkező személyek, akik minden szervezeti megkötöttség nélkül támogatják az Egyesület munkáját. (bővebben az Alapszabály tagságra vonatkozó rendelkezéseit). 

„Sorsfordító századfordulós évtizedek” címmel hirdette meg az Erdélyi Múzeum Egyesület gyergyói fiókegyesülete a Magyar Tudomány Napja tiszteletére szervezett konferenciáját, 2024. november 5-én. Helyszíne a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár volt.

 A konferencia munkálatait Soós Zoltán konzul üdvözölte a Csíkszeredai Főkonzulátus részéről. A konzul, Széchényi István gondolataival élve a magyar akadémiai tudományosság kezdeteit idézte fel.  Széchényi gondolata – miszerint a tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma – napjainkban talán időszerűbb, mint valaha, hiszen tudásalapú társadalomban élünk, ahol az információ a legnagyobb hatalom. Öt követte Nagy Zoltán gyergyószentmiklósi polgármester, aki a tudományos munka hasznáról és fontosságáról beszélve elmondta: az a nemzet lelkét formálja, és szellemi erejét tudatosan fejleszti. Ezért a támogatása elengedhetetlen, hiszen a tudás gyarapítása, a múlt ismerete a jövő vívmányainak magas szintre való emelésében segít. 

Az ünnepi köszöntőket a konferencián részt vevő tudósok előadásai követték. Dr. Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója és Károli Gáspár Református Egyetem kutatóprofesszora, egyetemi tanár: gróf Tisza István egykori miniszterelnökről tartott előadást. Dr. Nagy Róbert, a Babeș–Bolyai  Tudományegyetem előadó tanára és a Magyar Történeti Intézet igazgatója a Zsil-völgyébe telepedett székelyek életkörülményeit, a szénbányászat kezdeteit ismertette a jelenlévőkkel.  A következő előadó Komán János  nyugalmazott maroshévizi tanár volt, aki Erősdi Sándornak Maros-Torda vármegye főispánjának (1871 – 1937) az életútját és politikai tevékenységét mutatta be. Dr. Garda Dezső nyugalmazott egyetemi előadótanár Gyergyószentmiklós első, 20. századi polgármesteréről, Orel Dezsőről értekezett.

A délutáni előadók közül dr. Boér Hunor  művelődéstörténésznek, a Sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum könyvtárosának a „Felszabadítottak – 1916” című tanulmányát mutatta be. Öt követte dr. Nagy József  hadtörténész – Gyergyóremetéről, aki az 1916 – 1917. évi gyergyói hadieseményekről beszélt.  A konferencia következő előadása dr. Tóth Szilárd, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem, egyetemi előadótanárának, tanszékvezetőjének az előadásához kötődött. Tanulmányának címe: „A román hadsereg bevonulása Kolozsvárra és a kolozsvári magyar egyetem sorsának megpecsételése (1918. december - 1919. május).” Az előadássorozatot, dr. Perczel Olivérnek a Budapesti Fővárosi Levéltár főlevéltárosa tanulmányának a bemutatása zárta, melynek címe: „Magyarország 1919-1920-as román megszállásának erőszaktevékenységei” volt. 

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület rendes tagja lehet minden magyar nemzetiségű román állampolgár, aki vállalja az Egyesület céljainak előmozdítását és a megszabott tagsági díjat kifizeti. Szavazati joggal rendelkező tagként részt vehet az EME működésében, használhatja az Egyesület gyűjteményeit és a rendelkezésre álló digitális adattárait. A pártoló tagok bárhol élő, de román állampolgársággal nem rendelkező személyek, akik minden szervezeti megkötöttség nélkül támogatják az Egyesület munkáját. (bővebben az Alapszabály tagságra vonatkozó rendelkezéseit). 

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület rendes tagja lehet minden magyar nemzetiségű román állampolgár, aki vállalja az Egyesület céljainak előmozdítását és a megszabott tagsági díjat kifizeti. Szavazati joggal rendelkező tagként részt vehet az EME működésében, használhatja az Egyesület gyűjteményeit és a rendelkezésre álló digitális adattárait. A pártoló tagok bárhol élő, de román állampolgársággal nem rendelkező személyek, akik minden szervezeti megkötöttség nélkül támogatják az Egyesület munkáját. (bővebben az Alapszabály tagságra vonatkozó rendelkezéseit). 

„Sorsfordító századfordulós évtizedek” címmel hirdette meg az Erdélyi Múzeum Egyesület gyergyói fiókegyesülete a Magyar Tudomány Napja tiszteletére szervezett konferenciáját, 2024. november 5-én. Helyszíne a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár volt.

 A konferencia munkálatait Soós Zoltán konzul üdvözölte a Csíkszeredai Főkonzulátus részéről. A konzul, Széchényi István gondolataival élve a magyar akadémiai tudományosság kezdeteit idézte fel.  Széchényi gondolata – miszerint a tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma – napjainkban talán időszerűbb, mint valaha, hiszen tudásalapú társadalomban élünk, ahol az információ a legnagyobb hatalom. Öt követte Nagy Zoltán gyergyószentmiklósi polgármester, aki a tudományos munka hasznáról és fontosságáról beszélve elmondta: az a nemzet lelkét formálja, és szellemi erejét tudatosan fejleszti. Ezért a támogatása elengedhetetlen, hiszen a tudás gyarapítása, a múlt ismerete a jövő vívmányainak magas szintre való emelésében segít. 

Az ünnepi köszöntőket a konferencián részt vevő tudósok előadásai követték. Dr. Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója és Károli Gáspár Református Egyetem kutatóprofesszora, egyetemi tanár: gróf Tisza István egykori miniszterelnökről tartott előadást. Dr. Nagy Róbert, a Babeș–Bolyai  Tudományegyetem előadó tanára és a Magyar Történeti Intézet igazgatója a Zsil-völgyébe telepedett székelyek életkörülményeit, a szénbányászat kezdeteit ismertette a jelenlévőkkel.  A következő előadó Komán János  nyugalmazott maroshévizi tanár volt, aki Erősdi Sándornak Maros-Torda vármegye főispánjának (1871 – 1937) az életútját és politikai tevékenységét mutatta be. Dr. Garda Dezső nyugalmazott egyetemi előadótanár Gyergyószentmiklós első, 20. századi polgármesteréről, Orel Dezsőről értekezett.

A délutáni előadók közül dr. Boér Hunor  művelődéstörténésznek, a Sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum könyvtárosának a „Felszabadítottak – 1916” című tanulmányát mutatta be. Öt követte dr. Nagy József  hadtörténész – Gyergyóremetéről, aki az 1916 – 1917. évi gyergyói hadieseményekről beszélt.  A konferencia következő előadása dr. Tóth Szilárd, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem, egyetemi előadótanárának, tanszékvezetőjének az előadásához kötődött. Tanulmányának címe: „A román hadsereg bevonulása Kolozsvárra és a kolozsvári magyar egyetem sorsának megpecsételése (1918. december - 1919. május).” Az előadássorozatot, dr. Perczel Olivérnek a Budapesti Fővárosi Levéltár főlevéltárosa tanulmányának a bemutatása zárta, melynek címe: „Magyarország 1919-1920-as román megszállásának erőszaktevékenységei” volt.