Devel Tokens

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület rendes tagja lehet minden magyar nemzetiségű román állampolgár, aki vállalja az Egyesület céljainak előmozdítását és a megszabott tagsági díjat kifizeti. Szavazati joggal rendelkező tagként részt vehet az EME működésében, használhatja az Egyesület gyűjteményeit és a rendelkezésre álló digitális adattárait. A pártoló tagok bárhol élő, de román állampolgársággal nem rendelkező személyek, akik minden szervezeti megkötöttség nélkül támogatják az Egyesület munkáját. (bővebben az Alapszabály tagságra vonatkozó rendelkezéseit). 

Papp Kinga

Báró hadadi Wesselényi Kata (1735–1788) – Wesselényi Ferenc (Közép-Szolnok vármegyei főispán, 1705–1770) és Rhédei Zsuzsanna (1716–1771) leánya – alig 16 évesen, 1751-ben lett Rhédei Zsigmond (1722–1758) felesége. Rhédei 7 év házasság után, 1758-ban elhunyt. Egy gyermekük született 1756-ban, Rhédei Ferenc, aki 1770-ben, 14 éves korában halt meg, hólyagos himlőben. 

A két fiatal házassága kalandosan indult, ugyanis Wesselényi Ferenc – a két család közötti rokoni kapcsolat miatt – azt kérte az ifjú Rhédeitől, hogy szerezzen uralkodói engedélyt a frigyhez. Wesselényi Kata édesanyja, Rhédei Zsuzsanna, illetve Rhédei Ferenc apja másodfokú unokatestvérek voltak, ezért volt szükség a külön engedélyre. Az ifjú Wesselényi Katával csupán az engedély megszerzése után közölték a házasság tervét, amelyet, imádságoskönyvei szerint kezdetben ellenzett, ugyanis inkább Istennek szentelt életre vágyott. Végül azonban szülei kívánságának engedve beleegyezett a házasságba. A házasságkötést azonban további váratlan események is késleltették: a menyegző napjára Rhédei megbetegedett, a leányos házban pedig már a halálhírét keltették. Végül az esküvőt pár nappal elhalasztották, amíg Rhédei felépült.

A fiatalon árván maradt Rhédei Zsigmond erdőszentgyörgyi kúriája nem volt lakható állapotban, ezért az esküvő után Wesselényi Kata anyai ágról örökölt birtokán telepedtek le, amíg lakhatóvá tették az erdőszentgyörgyi Rhédei-házat.

Bár házasságukat Rettegi György, a korszak nagy pletykálkodója, a Wesselényiekre nézve rangon alulinak tartotta, Wesselényi Kata kéziratos imádságos könyvei alapján úgy tűnik, hogy a két fiatal között szerelem alakult ki. Szoros szövetségüket egyazon felekezethez való tartozásuk is erősítette, az imádságoskönyvek arról tanúskodnak, hogy együtt imádkoztak és énekeltek. 

Wesselényi Kata imáiban arról is írt, hogy házasságkötésük eleve elrendeltetett volt, mivel őt még magzat korában Rhédeinek ígérték. Elbeszélése szerint nagyanyja temetése közben leomlott a templomkarzat, és az ijedtségtől legyengült, terhes édesanyját (Rhédei Zsuzsannát) Rhédei Zsigmond édesanyja (Daniel Mária) ápolta. A szülők ekkor megegyeztek, hogy ha leánygyermek születik a Wesselényi családban, akkor összeházasítják őket. Rhédei – mit sem tudva a szülők régi egyezségéről – a házasság elé tornyosuló akadályokat legyőzve, maga választotta és kérte meg feleségül Wesselényi Katát, miután meggyőződött tiszta és istenfélő életéről. A fiatal pár házasságának megpróbáltatásairól árulkodik az Egy hittel egy reménnyel két egyező szívnek Isten eleiben fel nyújtott áldozatja című kéziratos imádságoskönyv, melyet a marosvásárhelyi Teleki–Bolyai Könyvtár őriz. 

A kéziratos kötetben nemcsak Wesselényi Kata imái és versei olvashatók, hanem Rhédei Zsigmond írásai is helyet kaptak. Emellett olyan szövegek is bekerültek, melyek közös használatra készültek, vagy amelyeket házastársuk betegsége alatt írtak, akár egymás helyett is. Wesselényi Kata ezzel a kötettel fiát, Ferencet kívánta a jó és a rossz házasságról, az ártatlan, istenes életről tanítani, azonban szélesebb olvasóközönséget is meg kívánt szólítani, mivel kötelességének érezte, hogy saját maga és férje házasságának példáján keresztül tanítson. Azt tervezte, hogy mielőtt fia külföldi tanulmányútra indul, kinyomtatja és átadja neki a művet, ám Rhédei Ferenc ezt már nem érte meg.

A kötet szövegei a házastársak között levő összhangról is tanúskodnak. Az egymásért és egymás nevében lejegyzett imák mellett különleges jelentőséggel bírnak Rhédei Zsigmond versei, melyekben a két család címerének központi alakjai, a hattyú és a szirén együtt jelennek meg énekelve. Az első ilyen verset Rhédei 1751-ben, egy könyörgőéneke bevezető és záró verseként írta.   

„Ezen ének kezdete előtt négy rendből álló egy versben vagyon bé foglalva a’ két egyező szívnek óhajtása e’ szerint:
Miként tsendes időn a hattyu zendegél,
És Siren tengeri hab között énekel,
Szolgád és szolgálód Uram igy ébrezd fel,
Mind jó ’s bal sorsunkban hogy ne tsügedjünk el.”

„Ezen éneknek végén négy rendből állo egy versben bé vagyon foglaltatva két egyező szívnek Isten előtt véghez vitt ditséreti.
Hattyu víz follytában máttzor nem énekel
Hanem ha szép tsendes időre virrad fel,
Siren is zugási közt víz habjainak
Nem vét véget égre zengő szavainak.”

Rhédei második éneke 1752. január 1-ji keltezésű, újesztendei ajándékként szánta feleségének, és Wesselényi Kata nevére készített akrosztichonként írta. A művet egy ötstrófás vers vezeti be, melyben feleségének szóló jókívánságait fogalmazta meg. Ebben a költeményben ismét együtt jelenik meg, énekelve, a Wesselényi- és a Rhédei-címerekben található hattyú és szirén.

„Hattyu illy Sirennek hát ám énekelhet,
Minthogy Istenesenn vélle edgyütt élhet.
Hattyu én czimerem Énekem im készen,
Mellyet hiv Sirenem im kezedben tészen.”

Az 1751-ben keletkezett két versszakos költemény, valamint a bennük megjelenő hattyú és szirén alakja visszaköszön két úrvacsorai kendőn is, melyeket Wesselényi Kata 1755-ben hímzett. Ezeket ma a sáromberki református egyház őrzi. 

A terítők széleit körbefutó hímzésben egy-egy versszak olvasható, fölöttük pedig a házastársak monogramja és az 1755-ös évszám látható. 

A sarkokon közös tőről induló, majd szétágazó és ismét összefonódó indák vannak, amelyek végén négy-négy félbevágott gránátalma található. Ezek belsejében, a magok helyére hímezte a bárónő felváltva a szirént és a hattyút. A díszítés nem csupán a két család összefonódását szimbolizálja, hanem a gránátalma révén – amely az ókor óta a termékenység és szerelem jelképe – az utódok ígéretét is magában hordozza. 

A fent említett imádságoskönyvből tudjuk, hogy Wesselényi Kata 1753. december 13-án elvetélt, majd hosszasan betegeskedett. A vetélés után az orvosok azt jósolták, hogy többé nem lehet gyermeke, vagy ha mégis teherbe esik, nem lesz képes kihordani. Felépülése után mindketten böjtöltek, penitenciát tartottak, és imáikban kérték a gyermekáldást, megfogadva, hogy születendő gyermekeiket Istennek ajánlják, hitben nevelik. Végül 1755-ben, az orvosok prognózisa ellenére, Wesselényi Kata ismét teherbe esett. A szülés előtti hónapokban férjével együtt Kolozsvárra költöztek a Wesselényi-házba, hogy családja körében és az orvosok közelségében lehessen. 1756 áprilisában született meg fiuk, Rhédei Ferenc, azonban Rhédei Zsigmond csak rövid ideig örülhetett gyermekének, mert 1758-ban mellhártyagyulladásban meghalt. Wesselényi Kata 1758. április 28-án kezdte el írni 206 versszakos, kötetzáró énekét, melyben siratta férjét, korai özvegységét, és megverselte Rhédei betegágyánál történt búcsújukat.

A bárónő egyik későbbi (A Mára keserű vizének italát meg édesítő Élet fája) imádságoskönyvéből kiderül, hogy rokonai többször megpróbálták rábírni az újraházasodásra, de ő visszautasította próbálkozásaikat. Egyik imájában arról vallott, hogy egy nagy tekintélyű és tanult férfihoz próbálták hozzáadni, akivel akaratán kívül többször is találkozott. Az illető hatalmától tartva, nem mert egyenesen nemet mondani, hanem Istenre bízta magát, kérve, hogy adjon neki erőt, és az ő akarata teljesüljön a házasság kérdésében. A kérőt nem nevezte meg, így csak feltételezhető, hogy Lázár János gróf lehetett, akiről Rettegi György így írt: „Gr. Rhédei Zsigmondné, Wesselényi Kata, aki igen derék okos, szép asszony, mellette volt a grófnak, minthogy igen jól éltek; különben is elvette volna, mert igen szerette a szép fejérnépet, de nem ment.” Lázár kézírása fennmaradt Wesselényi Kata recepteskönyvében, és egy róla készült festmény is a bárónő tulajdonában volt.

Wesselényi Kata özvegyként élte le életét. Miután fia és szülei meghaltak, majd minden hozzá közel álló személyt elveszített, ugyanis öccsével, Farkassal nem volt jó kapcsolata. 

Könyvtárát és marosvásárhelyi házát unokahúgára, Teleki Sámuelné Bethlen Zsuzsannára (1754–1797) hagyta. Élete utolsó éveiben is pereskedett férje családjával az erdőszentgyörgyi birtokokért.

Kéziratos források:

• Wesselényi Kata: Egy hittel egy reménnyel két egyező szívnek Isten eleiben fel nyújtott áldozatja. Teleki-Bolyai Könyvtár, Marosvásárhely, Thq–116. Ms. 250. 
• Wesselényi Kata: A Mára keserű vizének italát meg édesítő Élet Fája, Teleki-Bolyai Könyvtár, Marosvásárhely, Thq–116c. Ms. 252.

Kiadott források:

• Rettegi György: Emlékezetre méltó dolgok. 1718–1784. Bev., jegyz. Jakó Zsigmond, Kriterion, Bukarest, 1970.

Könyvészet:

• Deé Nagy Anikó: Báró hadadi Wesselényi Kata, a hitben élő református nagyasszony. Kolozsvár 2017.
• Gesztelyi Hermina: Textusok és textilek. Az erényes nő műveltsége a 17–18. században. Debrecen 2021.
• Hegyi László: Rhédey Zsigmond és felesége, báró Wesselényi Kata. Erdőszentgyörgyi Figyelő, 2017. márc.–ápr. 10–11.
• Horváth Iringó: Báró Wesselényi Kata református gyülekezeteknek adományozott textíliáiról. Dolgozatok az Erdélyi Múzeum érem- és régiségtárából. Új sorozat II. (XII.)/2007. 201–215.
• Komáromy András: A kis-rédei gróf Rhédey családról. Turul 1883/3. 119–138.
• Orbán János: „Mert könyvet lehetne arról írni sokat …tsak a’ míg épitett ólly’ fényes házakat”. Wesselényi Kata marosvásárhelyi házáról. Dolgozatok az Erdélyi Múzeum érem- és régiségtárából. Új sorozat VI–VII. (XVI–XVII.)/2011–2012.  265–286.
• Papp Kinga: Wesselényi Kata imanaplóinak paratextusai. Erdélyi Múzeum 86. évf. 2024/3. 84–96

Képek jegyzéke és forrása:

• Borítókép forrása
• 1. Rhédey Ferenc portréja: https://erdoszentgyorgy.hupont.hu/10/rhedey-temetkezes
• 2. Az erdőszentgyörgyi Rhédey-kastély, Magyari Hunor felvétele https://erdoszentgyorgy.ro/turizmus/rhedey-kastely/
• 3. Wesselényi Kata kéziratos imádságoskönyvei. Teleki–Bolyai Könyvtár, Marosvásárhely (Papp Kinga felvétele)
• 4. Wesselényi Kata Egy hittel egy reménnyel két egyező szívnek Isten eleiben fel nyújtott áldozatja. Teleki–Bolyai Könyvtár, Marosvásárhely (Papp Kinga felvétele)
• 5. Wesselényi Kata által hímzett, 1755-ös úrvacsorakendő. Sáromberke (Horváth Iringó felvétele)
• 6. Wesselényi Kata által hímzett, 1755-ös úrvacsorakendő. Sáromberke.  (Horváth Iringó felvétele)
• 7. Az erdőszentgyörgyi református templom szószéke. Forrás: https://erdoszentgyorgy.ro/erdoszentgyorgy/wp-content/uploads/sites/17/2017/11/ref-templom3.jpg
• 8. A Wesselényi és a Rhédei-család címere az erdőszentgyörgyi református templom szószékén. Forrás: https://sgpadure.ro/erdoszentgyorgy/wp-content/uploads/sites/17/2017/11/Erdoszentgyorgy_2015.pdf
• 9. Az ifjú Rhédei Ferenc rajza a Wesselényi-címerben található szirénről. Teleki–Bolyai Könyvtár, Marosvásárhely (Papp Kinga felvétele)

A cikk az MTA HTMKNP „Források és adattárak Erdély középkori és kora újkori történetéhez” című alprogram támogatásával jelent meg.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület rendes tagja lehet minden magyar nemzetiségű román állampolgár, aki vállalja az Egyesület céljainak előmozdítását és a megszabott tagsági díjat kifizeti. Szavazati joggal rendelkező tagként részt vehet az EME működésében, használhatja az Egyesület gyűjteményeit és a rendelkezésre álló digitális adattárait. A pártoló tagok bárhol élő, de román állampolgársággal nem rendelkező személyek, akik minden szervezeti megkötöttség nélkül támogatják az Egyesület munkáját. (bővebben az Alapszabály tagságra vonatkozó rendelkezéseit). 

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület rendes tagja lehet minden magyar nemzetiségű román állampolgár, aki vállalja az Egyesület céljainak előmozdítását és a megszabott tagsági díjat kifizeti. Szavazati joggal rendelkező tagként részt vehet az EME működésében, használhatja az Egyesület gyűjteményeit és a rendelkezésre álló digitális adattárait. A pártoló tagok bárhol élő, de román állampolgársággal nem rendelkező személyek, akik minden szervezeti megkötöttség nélkül támogatják az Egyesület munkáját. (bővebben az Alapszabály tagságra vonatkozó rendelkezéseit). 

Papp Kinga

Báró hadadi Wesselényi Kata (1735–1788) – Wesselényi Ferenc (Közép-Szolnok vármegyei főispán, 1705–1770) és Rhédei Zsuzsanna (1716–1771) leánya – alig 16 évesen, 1751-ben lett Rhédei Zsigmond (1722–1758) felesége. Rhédei 7 év házasság után, 1758-ban elhunyt. Egy gyermekük született 1756-ban, Rhédei Ferenc, aki 1770-ben, 14 éves korában halt meg, hólyagos himlőben. 

A két fiatal házassága kalandosan indult, ugyanis Wesselényi Ferenc – a két család közötti rokoni kapcsolat miatt – azt kérte az ifjú Rhédeitől, hogy szerezzen uralkodói engedélyt a frigyhez. Wesselényi Kata édesanyja, Rhédei Zsuzsanna, illetve Rhédei Ferenc apja másodfokú unokatestvérek voltak, ezért volt szükség a külön engedélyre. Az ifjú Wesselényi Katával csupán az engedély megszerzése után közölték a házasság tervét, amelyet, imádságoskönyvei szerint kezdetben ellenzett, ugyanis inkább Istennek szentelt életre vágyott. Végül azonban szülei kívánságának engedve beleegyezett a házasságba. A házasságkötést azonban további váratlan események is késleltették: a menyegző napjára Rhédei megbetegedett, a leányos házban pedig már a halálhírét keltették. Végül az esküvőt pár nappal elhalasztották, amíg Rhédei felépült.

A fiatalon árván maradt Rhédei Zsigmond erdőszentgyörgyi kúriája nem volt lakható állapotban, ezért az esküvő után Wesselényi Kata anyai ágról örökölt birtokán telepedtek le, amíg lakhatóvá tették az erdőszentgyörgyi Rhédei-házat.

Bár házasságukat Rettegi György, a korszak nagy pletykálkodója, a Wesselényiekre nézve rangon alulinak tartotta, Wesselényi Kata kéziratos imádságos könyvei alapján úgy tűnik, hogy a két fiatal között szerelem alakult ki. Szoros szövetségüket egyazon felekezethez való tartozásuk is erősítette, az imádságoskönyvek arról tanúskodnak, hogy együtt imádkoztak és énekeltek. 

Wesselényi Kata imáiban arról is írt, hogy házasságkötésük eleve elrendeltetett volt, mivel őt még magzat korában Rhédeinek ígérték. Elbeszélése szerint nagyanyja temetése közben leomlott a templomkarzat, és az ijedtségtől legyengült, terhes édesanyját (Rhédei Zsuzsannát) Rhédei Zsigmond édesanyja (Daniel Mária) ápolta. A szülők ekkor megegyeztek, hogy ha leánygyermek születik a Wesselényi családban, akkor összeházasítják őket. Rhédei – mit sem tudva a szülők régi egyezségéről – a házasság elé tornyosuló akadályokat legyőzve, maga választotta és kérte meg feleségül Wesselényi Katát, miután meggyőződött tiszta és istenfélő életéről. A fiatal pár házasságának megpróbáltatásairól árulkodik az Egy hittel egy reménnyel két egyező szívnek Isten eleiben fel nyújtott áldozatja című kéziratos imádságoskönyv, melyet a marosvásárhelyi Teleki–Bolyai Könyvtár őriz. 

A kéziratos kötetben nemcsak Wesselényi Kata imái és versei olvashatók, hanem Rhédei Zsigmond írásai is helyet kaptak. Emellett olyan szövegek is bekerültek, melyek közös használatra készültek, vagy amelyeket házastársuk betegsége alatt írtak, akár egymás helyett is. Wesselényi Kata ezzel a kötettel fiát, Ferencet kívánta a jó és a rossz házasságról, az ártatlan, istenes életről tanítani, azonban szélesebb olvasóközönséget is meg kívánt szólítani, mivel kötelességének érezte, hogy saját maga és férje házasságának példáján keresztül tanítson. Azt tervezte, hogy mielőtt fia külföldi tanulmányútra indul, kinyomtatja és átadja neki a művet, ám Rhédei Ferenc ezt már nem érte meg.

A kötet szövegei a házastársak között levő összhangról is tanúskodnak. Az egymásért és egymás nevében lejegyzett imák mellett különleges jelentőséggel bírnak Rhédei Zsigmond versei, melyekben a két család címerének központi alakjai, a hattyú és a szirén együtt jelennek meg énekelve. Az első ilyen verset Rhédei 1751-ben, egy könyörgőéneke bevezető és záró verseként írta.   

„Ezen ének kezdete előtt négy rendből álló egy versben vagyon bé foglalva a’ két egyező szívnek óhajtása e’ szerint:
Miként tsendes időn a hattyu zendegél,
És Siren tengeri hab között énekel,
Szolgád és szolgálód Uram igy ébrezd fel,
Mind jó ’s bal sorsunkban hogy ne tsügedjünk el.”

„Ezen éneknek végén négy rendből állo egy versben bé vagyon foglaltatva két egyező szívnek Isten előtt véghez vitt ditséreti.
Hattyu víz follytában máttzor nem énekel
Hanem ha szép tsendes időre virrad fel,
Siren is zugási közt víz habjainak
Nem vét véget égre zengő szavainak.”

Rhédei második éneke 1752. január 1-ji keltezésű, újesztendei ajándékként szánta feleségének, és Wesselényi Kata nevére készített akrosztichonként írta. A művet egy ötstrófás vers vezeti be, melyben feleségének szóló jókívánságait fogalmazta meg. Ebben a költeményben ismét együtt jelenik meg, énekelve, a Wesselényi- és a Rhédei-címerekben található hattyú és szirén.

„Hattyu illy Sirennek hát ám énekelhet,
Minthogy Istenesenn vélle edgyütt élhet.
Hattyu én czimerem Énekem im készen,
Mellyet hiv Sirenem im kezedben tészen.”

Az 1751-ben keletkezett két versszakos költemény, valamint a bennük megjelenő hattyú és szirén alakja visszaköszön két úrvacsorai kendőn is, melyeket Wesselényi Kata 1755-ben hímzett. Ezeket ma a sáromberki református egyház őrzi. 

A terítők széleit körbefutó hímzésben egy-egy versszak olvasható, fölöttük pedig a házastársak monogramja és az 1755-ös évszám látható. 

A sarkokon közös tőről induló, majd szétágazó és ismét összefonódó indák vannak, amelyek végén négy-négy félbevágott gránátalma található. Ezek belsejében, a magok helyére hímezte a bárónő felváltva a szirént és a hattyút. A díszítés nem csupán a két család összefonódását szimbolizálja, hanem a gránátalma révén – amely az ókor óta a termékenység és szerelem jelképe – az utódok ígéretét is magában hordozza. 

A fent említett imádságoskönyvből tudjuk, hogy Wesselényi Kata 1753. december 13-án elvetélt, majd hosszasan betegeskedett. A vetélés után az orvosok azt jósolták, hogy többé nem lehet gyermeke, vagy ha mégis teherbe esik, nem lesz képes kihordani. Felépülése után mindketten böjtöltek, penitenciát tartottak, és imáikban kérték a gyermekáldást, megfogadva, hogy születendő gyermekeiket Istennek ajánlják, hitben nevelik. Végül 1755-ben, az orvosok prognózisa ellenére, Wesselényi Kata ismét teherbe esett. A szülés előtti hónapokban férjével együtt Kolozsvárra költöztek a Wesselényi-házba, hogy családja körében és az orvosok közelségében lehessen. 1756 áprilisában született meg fiuk, Rhédei Ferenc, azonban Rhédei Zsigmond csak rövid ideig örülhetett gyermekének, mert 1758-ban mellhártyagyulladásban meghalt. Wesselényi Kata 1758. április 28-án kezdte el írni 206 versszakos, kötetzáró énekét, melyben siratta férjét, korai özvegységét, és megverselte Rhédei betegágyánál történt búcsújukat.

A bárónő egyik későbbi (A Mára keserű vizének italát meg édesítő Élet fája) imádságoskönyvéből kiderül, hogy rokonai többször megpróbálták rábírni az újraházasodásra, de ő visszautasította próbálkozásaikat. Egyik imájában arról vallott, hogy egy nagy tekintélyű és tanult férfihoz próbálták hozzáadni, akivel akaratán kívül többször is találkozott. Az illető hatalmától tartva, nem mert egyenesen nemet mondani, hanem Istenre bízta magát, kérve, hogy adjon neki erőt, és az ő akarata teljesüljön a házasság kérdésében. A kérőt nem nevezte meg, így csak feltételezhető, hogy Lázár János gróf lehetett, akiről Rettegi György így írt: „Gr. Rhédei Zsigmondné, Wesselényi Kata, aki igen derék okos, szép asszony, mellette volt a grófnak, minthogy igen jól éltek; különben is elvette volna, mert igen szerette a szép fejérnépet, de nem ment.” Lázár kézírása fennmaradt Wesselényi Kata recepteskönyvében, és egy róla készült festmény is a bárónő tulajdonában volt.

Wesselényi Kata özvegyként élte le életét. Miután fia és szülei meghaltak, majd minden hozzá közel álló személyt elveszített, ugyanis öccsével, Farkassal nem volt jó kapcsolata. 

Könyvtárát és marosvásárhelyi házát unokahúgára, Teleki Sámuelné Bethlen Zsuzsannára (1754–1797) hagyta. Élete utolsó éveiben is pereskedett férje családjával az erdőszentgyörgyi birtokokért.

Kéziratos források:

• Wesselényi Kata: Egy hittel egy reménnyel két egyező szívnek Isten eleiben fel nyújtott áldozatja. Teleki-Bolyai Könyvtár, Marosvásárhely, Thq–116. Ms. 250. 
• Wesselényi Kata: A Mára keserű vizének italát meg édesítő Élet Fája, Teleki-Bolyai Könyvtár, Marosvásárhely, Thq–116c. Ms. 252.

Kiadott források:

• Rettegi György: Emlékezetre méltó dolgok. 1718–1784. Bev., jegyz. Jakó Zsigmond, Kriterion, Bukarest, 1970.

Könyvészet:

• Deé Nagy Anikó: Báró hadadi Wesselényi Kata, a hitben élő református nagyasszony. Kolozsvár 2017.
• Gesztelyi Hermina: Textusok és textilek. Az erényes nő műveltsége a 17–18. században. Debrecen 2021.
• Hegyi László: Rhédey Zsigmond és felesége, báró Wesselényi Kata. Erdőszentgyörgyi Figyelő, 2017. márc.–ápr. 10–11.
• Horváth Iringó: Báró Wesselényi Kata református gyülekezeteknek adományozott textíliáiról. Dolgozatok az Erdélyi Múzeum érem- és régiségtárából. Új sorozat II. (XII.)/2007. 201–215.
• Komáromy András: A kis-rédei gróf Rhédey családról. Turul 1883/3. 119–138.
• Orbán János: „Mert könyvet lehetne arról írni sokat …tsak a’ míg épitett ólly’ fényes házakat”. Wesselényi Kata marosvásárhelyi házáról. Dolgozatok az Erdélyi Múzeum érem- és régiségtárából. Új sorozat VI–VII. (XVI–XVII.)/2011–2012.  265–286.
• Papp Kinga: Wesselényi Kata imanaplóinak paratextusai. Erdélyi Múzeum 86. évf. 2024/3. 84–96

Képek jegyzéke és forrása:

• Borítókép forrása
• 1. Rhédey Ferenc portréja: https://erdoszentgyorgy.hupont.hu/10/rhedey-temetkezes
• 2. Az erdőszentgyörgyi Rhédey-kastély, Magyari Hunor felvétele https://erdoszentgyorgy.ro/turizmus/rhedey-kastely/
• 3. Wesselényi Kata kéziratos imádságoskönyvei. Teleki–Bolyai Könyvtár, Marosvásárhely (Papp Kinga felvétele)
• 4. Wesselényi Kata Egy hittel egy reménnyel két egyező szívnek Isten eleiben fel nyújtott áldozatja. Teleki–Bolyai Könyvtár, Marosvásárhely (Papp Kinga felvétele)
• 5. Wesselényi Kata által hímzett, 1755-ös úrvacsorakendő. Sáromberke (Horváth Iringó felvétele)
• 6. Wesselényi Kata által hímzett, 1755-ös úrvacsorakendő. Sáromberke.  (Horváth Iringó felvétele)
• 7. Az erdőszentgyörgyi református templom szószéke. Forrás: https://erdoszentgyorgy.ro/erdoszentgyorgy/wp-content/uploads/sites/17/2017/11/ref-templom3.jpg
• 8. A Wesselényi és a Rhédei-család címere az erdőszentgyörgyi református templom szószékén. Forrás: https://sgpadure.ro/erdoszentgyorgy/wp-content/uploads/sites/17/2017/11/Erdoszentgyorgy_2015.pdf
• 9. Az ifjú Rhédei Ferenc rajza a Wesselényi-címerben található szirénről. Teleki–Bolyai Könyvtár, Marosvásárhely (Papp Kinga felvétele)

A cikk az MTA HTMKNP „Források és adattárak Erdély középkori és kora újkori történetéhez” című alprogram támogatásával jelent meg.

Az EME Kutatóintézetének egyik fő feladata az erdélyi magyarság történetéhez és kultúrájához szorosan kapcsolódó történeti és nyelvészeti források feltárása. Az intézet és forráskiadási programja elválaszthatatlanul összeforr a hazai és magyarországi medievisztika kiemelkedő képviselője, Jakó Zsigmond akadémikus, az EME egykori elnöke személyével. 

A kutatóintézet munkatársai

Erdélyi históriák tudománynépszerüsítő cikksorozat