Az Erdélyi Múzeum-Egyesület rendes tagja lehet minden magyar nemzetiségű román állampolgár, aki vállalja az Egyesület céljainak előmozdítását és a megszabott tagsági díjat kifizeti. Szavazati joggal rendelkező tagként részt vehet az EME működésében, használhatja az Egyesület gyűjteményeit és a rendelkezésre álló digitális adattárait. A pártoló tagok bárhol élő, de román állampolgársággal nem rendelkező személyek, akik minden szervezeti megkötöttség nélkül támogatják az Egyesület munkáját. (bővebben az Alapszabály tagságra vonatkozó rendelkezéseit). 

Kolozsvár, 2004. november 20.

Helyszín: Jókai/Napoca u. 2–4., EME székház

Történettudományi ülésszak

9,30–9,50 Dr. László Attila (egyetemi tanár – A. D. Xenopol Tudományegyetem): A délkelet-erdélyi neolitikum és rézkor időszerű kérdései. Az erősdi kultúra időrendjéről

9,50–10,10 Orbán János (mesterképző – BBTE): Mesterek és építkezések Marosvásárhelyen a XVIII. század második felében. Adatok a Református Kollégium építéstörténetéhez

10,10–10,30 Róth András Lajos (tudományos kutató – Haáz Rezső Múzeum): „A nagy kísérlet" – avagy fajtaváltás az erdélyi szarvasmarha tenyésztésben. A székelyföldi (erdélyrészi) miniszteri kirendeltség szerepvállalása"

10,30–10,50 Gidó Csaba (doktorandus – Pécsi Tudományegyetem): Vasútvonal tervek a dualizmus kori Székelyföldön

10,50–11,10 Vita

11,10–11,30 Szünet

11,30–11,50 Dr. Csetri Elek (akadémikus): Az európaiság egy korai képviselője Erdélyben (Gróf Gyulay Lajos)

11,50–12,10 Gyarmati Zsolt (igazgató – Csíki Székely Múzeum): A naplóíró Kelemen Lajos (1895 – 1907)

12,10–12,30 Pakot Levente (doktorandus – ELTE): Házasságkötés a pestis idején. Magyarigen 1738 – 1741

12,30–12,50 Novák Zoltán Csaba (tudományos kutató – Román Tudományos Akadémi, Marosvásárhely): Az Román Kommunista Párt hatalmi szerkezetének kiépítése Maros megyében 1944 – 1948

12,50–13,10 Vita

-----

Irodalom, nyelvészet és néprajz ülésszak

9,30–9,50 Dr. Egyed Emese (egyetemi tanár – BBTE BTK):  „Fejedelmi kertek fejedelmi virága” Alexandra Pavlovna: halotti pompa magyarországi versekkel

9,50–10,10 Dr. Balázs Mihály (egyetemi tanár – BBTE BTK): Javallat a Balassa Menyhárt árultatásáról írott komédia értelmezésére

10,10–10,30 János-Szatmári Szabolcs (adjunktus – PKE): Elvek és utak a magyar színháztörténet-írásban (A XVIII – XIX. századi magyar színjátszás példája)

10,30–10,50 Kovács Sándor (adjunktus – Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Kar):

Jókai Mór Egy az Isten című regénye az angol unitárius sajtó tükrében. (Keletkezés- és fordítástörténet.)

11,50 – 11,10 Vita

11,10 – 11,30 Szünet

11,10–11,30 Dr. Szabó Zoltán (egyetemi tanár –BBTE BTK): Gondolatok egy szövegstilisztikáról

11,30–11,50 Demény Piroska (doktorandus): Szecessziós sajátosságok Bánffy Miklós műveiben

11,50–12,10 Dr. Szikszai Mária (Budapest): A magyar kódexirodalom Szent Antallal kapcsolatos legendáinak eredete

Vita

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület rendes tagja lehet minden magyar nemzetiségű román állampolgár, aki vállalja az Egyesület céljainak előmozdítását és a megszabott tagsági díjat kifizeti. Szavazati joggal rendelkező tagként részt vehet az EME működésében, használhatja az Egyesület gyűjteményeit és a rendelkezésre álló digitális adattárait. A pártoló tagok bárhol élő, de román állampolgársággal nem rendelkező személyek, akik minden szervezeti megkötöttség nélkül támogatják az Egyesület munkáját. (bővebben az Alapszabály tagságra vonatkozó rendelkezéseit). 

Kolozsvár, 2004. november 20.

Helyszín: Jókai/Napoca u. 2–4., EME székház

Történettudományi ülésszak

9,30–9,50 Dr. László Attila (egyetemi tanár – A. D. Xenopol Tudományegyetem): A délkelet-erdélyi neolitikum és rézkor időszerű kérdései. Az erősdi kultúra időrendjéről

9,50–10,10 Orbán János (mesterképző – BBTE): Mesterek és építkezések Marosvásárhelyen a XVIII. század második felében. Adatok a Református Kollégium építéstörténetéhez

10,10–10,30 Róth András Lajos (tudományos kutató – Haáz Rezső Múzeum): „A nagy kísérlet" – avagy fajtaváltás az erdélyi szarvasmarha tenyésztésben. A székelyföldi (erdélyrészi) miniszteri kirendeltség szerepvállalása"

10,30–10,50 Gidó Csaba (doktorandus – Pécsi Tudományegyetem): Vasútvonal tervek a dualizmus kori Székelyföldön

10,50–11,10 Vita

11,10–11,30 Szünet

11,30–11,50 Dr. Csetri Elek (akadémikus): Az európaiság egy korai képviselője Erdélyben (Gróf Gyulay Lajos)

11,50–12,10 Gyarmati Zsolt (igazgató – Csíki Székely Múzeum): A naplóíró Kelemen Lajos (1895 – 1907)

12,10–12,30 Pakot Levente (doktorandus – ELTE): Házasságkötés a pestis idején. Magyarigen 1738 – 1741

12,30–12,50 Novák Zoltán Csaba (tudományos kutató – Román Tudományos Akadémi, Marosvásárhely): Az Román Kommunista Párt hatalmi szerkezetének kiépítése Maros megyében 1944 – 1948

12,50–13,10 Vita

-----

Irodalom, nyelvészet és néprajz ülésszak

9,30–9,50 Dr. Egyed Emese (egyetemi tanár – BBTE BTK):  „Fejedelmi kertek fejedelmi virága” Alexandra Pavlovna: halotti pompa magyarországi versekkel

9,50–10,10 Dr. Balázs Mihály (egyetemi tanár – BBTE BTK): Javallat a Balassa Menyhárt árultatásáról írott komédia értelmezésére

10,10–10,30 János-Szatmári Szabolcs (adjunktus – PKE): Elvek és utak a magyar színháztörténet-írásban (A XVIII – XIX. századi magyar színjátszás példája)

10,30–10,50 Kovács Sándor (adjunktus – Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Kar):

Jókai Mór Egy az Isten című regénye az angol unitárius sajtó tükrében. (Keletkezés- és fordítástörténet.)

11,50 – 11,10 Vita

11,10 – 11,30 Szünet

11,10–11,30 Dr. Szabó Zoltán (egyetemi tanár –BBTE BTK): Gondolatok egy szövegstilisztikáról

11,30–11,50 Demény Piroska (doktorandus): Szecessziós sajátosságok Bánffy Miklós műveiben

11,50–12,10 Dr. Szikszai Mária (Budapest): A magyar kódexirodalom Szent Antallal kapcsolatos legendáinak eredete

Vita

Tudományos életünk fóruma

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület 2002 óta évi rendszerességgel ünnepli a magyar tudomány napját, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia tudomány ünnepi eseménysorozatához kapcsolt. Rendezvényünk fővédnöke a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Noha a rendezvény központi témáját tekintve kapcsolódik az MTA rendezvénysorozatához, mindig sajátos színezetet kap, s mára emblematikus eseménnyé nőtte ki magát, amely mind a szakosztályokat, mind a fiókegyesületeket szervesen bevonja az erdélyi magyar tudományos élet vérkeringésébe. A nagyszabású eseményre mindig az Egyesület alapítási évfordulójához (1859. november 23.) legközelebb eső hétvégén kerül sor. A kétnapos rendezvény pénteki napján plenáris előadások hangzanak el. Hagyomány immár, hogy erre az ülésszakra fiatal kutatókat hívunk meg a legkülönbözőbb szakterületekről, így a résztvevők több kutatási területről ismerhetnek meg olyan eredményeket, amelyek híven tükrözik a fiatal tudósnemzedék által képviselt kutatási irányokat. 

Szombaton a szakosztályok megtartják saját tudományterületükhöz kapcsolódó tanácskozásaikat, s ebbe kapcsolódtak be október, november folyamán a fiókegyesületek is saját konferenciáikkal. A fiókegyesületek rendezvényeinek tematikáját általában az egyes régiókban felmerülő problémák, kérdések adják. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület éves nagykonferenciájának célja, hogy fórumot teremtsen a friss kutatási eredmények bemutatásának és népszerűsítésének, ugyanakkor lehetővé tegye a felmerülő problémák és jövőbeni feladatok kijelölését, közös munkára ösztönözze a tudományos élet résztvevőit, s biztosítsa a szakmai párbeszédet.

Az elhangzott előadások kötetekben is megjelennek. A Certamen sorozatban a nyelv-, irodalom-, néprajztudomány, történelem és zenetörténeti szekció előadásait, valamint a Műszaki Tudományos Közlemények sorozatban a reáltudományok szakterületén elhangzott előadások írott változatát olvashatják az érdeklődők. A természettudományi előadások közlésre javasolt tanulmányait a Múzeumi Füzetek – Acta Scientiarium Transylvanica folyóiratban tesszük közzé.

A rendezvénysorozat jellemzője a szakmaiság, célja a korszerű tudományos eredmények bemutatása, megvitatása, a tudomány értékeinek terjesztése, s mindemellett a tudományos közösség építése.

Az ünnep alkalmával kerül sor a gróf Mikó Imre-emléklapok átadására, amelyeket egyesületünk a folyamatos működtetésében végzett kiemelkedő munka, illetve jelentős oktatói és kutatói tevékenység elismeréseként ad át tagjainak és pártolóinak.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület tudománynapi konferenciája közel két évtizedes múltra tekint vissza. Tapasztalataink azt mutatják, hogy igény van ennek megrendezésére, hiszen az esemény mind a tudományos élet résztvevőit, mind a laikus közönséget megmozgatja, részt vállal a tudományos eredmények népszerűsítésében, s hozzájárul annak az eszménynek a továbbviteléhez, amelyet gr. Mikó Imre és az EME alapítói 160 évvel ezelőtt megálmodtak.

Rendezvényeink tematikája:

2025 200 év a tudás és a társadalom szolgálatában - MTA 200

2024 165 éves az Erdélyi Múzeum-Egyesület, megnyitó, plenáris előadások

2023 Tudomány: válaszok a globális kihívásokra

2022 Tudomány: út a világ megismeréséhez

2021 Tudomány: iránytű az élhető jövőhöz

2020 Jövőformáló tudomány

2019 Értékteremtő tudomány - Az EME megalakulásának 160. évfordulója

2018 Határtalan tudomány

2017 Emberközpontú tudomány

2016 Oknyomozó tudomány

2015 A tudomány evolúciója: a valóság és a virtuális világok

2014 Messze látó tudomány: felelős válaszok a jövőnek

2013 Velünk élő tudomány

2012 A felfedező tudomány 21. század eleji eredményei és távlatai Erdélyben

2011 Az erdélyi magyar tudomány a rendszerváltás után

2010 A régiók tudománya - a tudományok régiói

2009 Az EME megalalakulásának 150 éves jubileuma

2008 Erdélyi tudományos közgyűjtemények

2007 Tudomány és Társadalom

2006 Az 1956-os magyarországi forradalom hatása Erdélyben

2005 Az erdélyi magyar tudománytörténet

2004 A tudományok párbeszéde

2003 A régiókutatás, különös tekintettel Erdély történeti régióira

2002 Céljaink, lehetőségeink a tudományművelésben