Devel Tokens

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület rendes tagja lehet minden magyar nemzetiségű román állampolgár, aki vállalja az Egyesület céljainak előmozdítását és a megszabott tagsági díjat kifizeti. Szavazati joggal rendelkező tagként részt vehet az EME működésében, használhatja az Egyesület gyűjteményeit és a rendelkezésre álló digitális adattárait. A pártoló tagok bárhol élő, de román állampolgársággal nem rendelkező személyek, akik minden szervezeti megkötöttség nélkül támogatják az Egyesület munkáját. (bővebben az Alapszabály tagságra vonatkozó rendelkezéseit). 

A Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztály ülésszaka

            A szekcióülés elsősorban, az utóbbi esztendőkben lezajlott kutatások eredményeinek ismertetésére összpontosított. A Szász Alpár Zoltán szakosztályelnök vezette tanácskozás az ülésvezető rövid megnyitó beszédével kezdődött.

            Ezt követően Ilyés Szilárd Zoltán a BBTE doktorandusa és egyben az EME tudományos munkatársa mutatta be az Egyesület azon törekvéseinek eredményeit, amelyek az erdélyi, illetve a romániai magyar értelmiség kataszterének összeállítására irányultak. Amint az előadásból kiderült a cél túl ambiciózus volt, s végül a kutató(k)nak meg kellett elégedniük azzal, hogy számba vegyék az erdélyi, illetve a romániai magyar tudóstársadalmat – vagyis a tudományos fokozattal rendelkező és/vagy publikáló szakembereket. Az előadás elsősorban arra mutatott rá, hogy az erdélyi/romániai magyar társadalomnak ez a szegmense igen kisszámú, néhány nagyvárosban (főként Kolozsvárott) összpontosul, s korfája sem a legegészségesebb, hiszen erősen érződik a 70-es, valamint a 80-as években elvándorolt nemzedékek hiánya, noha az utóbbi esztendőkben már megmutatkoztak az erőre kapás első jelei is.

            A szekcióülés gerincét képező előadássorozatra ezután került sor. Neményi Ágnes, egyetemi docens, mint kutatásvezető, továbbá Szász Alpár Zoltán és Veress Enikő, a BBTE tudományos munkatársa számoltak be arról a többéves, interdiszciplináris kutatásról, amelyet Bodó Barnával és Illyés Zoltánnal, az MTA tudományos munkatársával közösen végeztek. A négy kistérségre (Gyimesek, Kalotaszeg, Magyarpécska és környéke, Székelykeresztúr és vonzáskörzete) kiterjedő kutatásnak az általános keretét, valamint a magyar kisebbség migrációs trendjeire vonatkozó részét a kutatásvezető ismertette. Ezután további három hangsúlyos téma került bemutatásra és megvitatásra: a kisebbségi társadalom civil szférájának sajátosságai, a magyar kisebbség médiapreferenciái és médiafogyasztása, valamint politikai magatartása, s végül a nemzeti identitás meg a társadalmi tőke kapcsolata az előbbi témák kontextusában.

            A szekcióülés záróakkordját Győrfi Lehelnek az előadása képezte. Expozéjában a munkatermelékenységről, mint az átmeneti időszak jellegzetes regionális versenyképességi tényezőjéről beszélt. Mondanivalóját ökonometriai formulákba öntötte és számos statisztikai adattal, támasztotta alá. Röviden ecsetelte, hogy Erdély megyéi gazdasági szempontból legfeljebb az erős középmezőnybe tartoznak, s talán emiatt is korai még egy Hargita és Kovászna (esetleg Maros) megyéket felölelő „magyar” fejlesztési régióról beszélni, hiszen ennek gazdasági életképessége egyelőre nem biztosított.

            A szekcióülést jelenlétével az EME elnöke, Egyed Ákos is megtisztelte, aki a hazai és magyarországi résztvevők kérdései közepette főleg az eredmények publikálásának a fontosságára hívta fel a figyelmet. A jelenlévők azon túl, hogy az EME–MTA kutatás végleges eredményeit önálló kötet formájában adják közre, továbbá abban is megállapodtak, hogy az előzetes eredményeknek és az elhangzott bemutatóknak külön Erdélyi Múzeum számot szentelnek.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület rendes tagja lehet minden magyar nemzetiségű román állampolgár, aki vállalja az Egyesület céljainak előmozdítását és a megszabott tagsági díjat kifizeti. Szavazati joggal rendelkező tagként részt vehet az EME működésében, használhatja az Egyesület gyűjteményeit és a rendelkezésre álló digitális adattárait. A pártoló tagok bárhol élő, de román állampolgársággal nem rendelkező személyek, akik minden szervezeti megkötöttség nélkül támogatják az Egyesület munkáját. (bővebben az Alapszabály tagságra vonatkozó rendelkezéseit). 

A Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztály ülésszaka

            A szekcióülés elsősorban, az utóbbi esztendőkben lezajlott kutatások eredményeinek ismertetésére összpontosított. A Szász Alpár Zoltán szakosztályelnök vezette tanácskozás az ülésvezető rövid megnyitó beszédével kezdődött.

            Ezt követően Ilyés Szilárd Zoltán a BBTE doktorandusa és egyben az EME tudományos munkatársa mutatta be az Egyesület azon törekvéseinek eredményeit, amelyek az erdélyi, illetve a romániai magyar értelmiség kataszterének összeállítására irányultak. Amint az előadásból kiderült a cél túl ambiciózus volt, s végül a kutató(k)nak meg kellett elégedniük azzal, hogy számba vegyék az erdélyi, illetve a romániai magyar tudóstársadalmat – vagyis a tudományos fokozattal rendelkező és/vagy publikáló szakembereket. Az előadás elsősorban arra mutatott rá, hogy az erdélyi/romániai magyar társadalomnak ez a szegmense igen kisszámú, néhány nagyvárosban (főként Kolozsvárott) összpontosul, s korfája sem a legegészségesebb, hiszen erősen érződik a 70-es, valamint a 80-as években elvándorolt nemzedékek hiánya, noha az utóbbi esztendőkben már megmutatkoztak az erőre kapás első jelei is.

            A szekcióülés gerincét képező előadássorozatra ezután került sor. Neményi Ágnes, egyetemi docens, mint kutatásvezető, továbbá Szász Alpár Zoltán és Veress Enikő, a BBTE tudományos munkatársa számoltak be arról a többéves, interdiszciplináris kutatásról, amelyet Bodó Barnával és Illyés Zoltánnal, az MTA tudományos munkatársával közösen végeztek. A négy kistérségre (Gyimesek, Kalotaszeg, Magyarpécska és környéke, Székelykeresztúr és vonzáskörzete) kiterjedő kutatásnak az általános keretét, valamint a magyar kisebbség migrációs trendjeire vonatkozó részét a kutatásvezető ismertette. Ezután további három hangsúlyos téma került bemutatásra és megvitatásra: a kisebbségi társadalom civil szférájának sajátosságai, a magyar kisebbség médiapreferenciái és médiafogyasztása, valamint politikai magatartása, s végül a nemzeti identitás meg a társadalmi tőke kapcsolata az előbbi témák kontextusában.

            A szekcióülés záróakkordját Győrfi Lehelnek az előadása képezte. Expozéjában a munkatermelékenységről, mint az átmeneti időszak jellegzetes regionális versenyképességi tényezőjéről beszélt. Mondanivalóját ökonometriai formulákba öntötte és számos statisztikai adattal, támasztotta alá. Röviden ecsetelte, hogy Erdély megyéi gazdasági szempontból legfeljebb az erős középmezőnybe tartoznak, s talán emiatt is korai még egy Hargita és Kovászna (esetleg Maros) megyéket felölelő „magyar” fejlesztési régióról beszélni, hiszen ennek gazdasági életképessége egyelőre nem biztosított.

            A szekcióülést jelenlétével az EME elnöke, Egyed Ákos is megtisztelte, aki a hazai és magyarországi résztvevők kérdései közepette főleg az eredmények publikálásának a fontosságára hívta fel a figyelmet. A jelenlévők azon túl, hogy az EME–MTA kutatás végleges eredményeit önálló kötet formájában adják közre, továbbá abban is megállapodtak, hogy az előzetes eredményeknek és az elhangzott bemutatóknak külön Erdélyi Múzeum számot szentelnek.