Az Erdélyi Múzeum-Egyesület rendes tagja lehet minden magyar nemzetiségű román állampolgár, aki vállalja az Egyesület céljainak előmozdítását és a megszabott tagsági díjat kifizeti. Szavazati joggal rendelkező tagként részt vehet az EME működésében, használhatja az Egyesület gyűjteményeit és a rendelkezésre álló digitális adattárait. A pártoló tagok bárhol élő, de román állampolgársággal nem rendelkező személyek, akik minden szervezeti megkötöttség nélkül támogatják az Egyesület munkáját. (bővebben az Alapszabály tagságra vonatkozó rendelkezéseit). 

Az idei évben is része lehetett a konferenciánk az Magyar Tudomány Napja Erdélyben 2023-as rendezvénysorozatnak, amelyet az Erdélyi Múzeum-Egyesület szervez. A konferencia november 24-26. között került megszervezésre Csíkszeredában. A konferencia tematikája a tudomány a mesterséges intelligencia korában. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem épülete adott helyszínt a konferencia első blokkjának.

Képgaléria

A rendezvényen részt vettek képviselők a különböző tagszervezeteinkből és ugyanakkor sor került az idén másodjára meghirdetett Balázs Ferenc ifjúsági díj nyertes dolgozatainak a bemutatására is. Összesen 32 résztvevő vett részt a konferencián. A résztvevők a temesvári, nagyváradi, kolozsvári, marosvásárhelyi, csíki és brassói tagszervezeteket képviselték.

Az első nap inkább az ismerkedésről szólt, mivel a résztvevők érkezése után egy rövid könnyed esti szocializálódásra került sor.

A konferencia hivatalos megnyitójára november 25-én került sor. A program 3 blokkból állt, amelyek során a különböző tematikákba tekinthettünk be és folytathattunk párbeszédet róluk. A köszöntőt Andacs Zsolt-Levente tartotta, és ezt követte egy ChatGPT által összeállított beszéd, mivel az idei konferencia hangsúlyt fektetett ezekre a technológiákra és azok társadalmi hatásaira. Ezt követően elkezdődött az első blokk, amely 3 előadást tartalmazott. A témája a Tudomány az AI korában volt, mivel úgy gondoltuk, hogy aktuális témává vált az AI fejlődése és felhasználása különböző területeken. Betekintést nyerhettünk az AI világába és ennek hatására a különböző tudományokba a következő előadások során:

• Dr. Madaras Szilárd (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem) – “Mesterséges Intelligencia hatása a gazdaságra”
• Dr. Telegdy Balázs (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem) :                           “A  mesterséges intelligencia hatása a társadalmunkra – szociológiai szemszög”
• drd. Gyulai-Nagy Zoltán (Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Co-founder Steep Soft) “AI a 21. században”

A második blokk során a Balázs Ferenc ifjúsági díj nyertesei mutatták be a díjazott munkáikat:

• Nagy György Kriszta – “A Gyergyóremete-i Nagyrét láp botanikai felmérése, renaturalizációs terve és tanösvény javaslata”
• Benedek Orsolya – „Digitalizált menedzsment folyamatok bevezetésének hatása a Vekker Kávézó működésére”
• Sorbán Boglárka –„ A román nyelvoktatás nehézségei Székelyföldön”
• Voloncs Szilvia – „Alsó végtagi fekélyek fertőzésének sajátosságai a cukorbetegség függvényében a Maros megyei sürgősségi kórházban 2019 és 2022 között”
• Pap László és Horváth-Kovács Mátyás – „Kisebbségi anyanyelvhasználat Romániában, különös tekintettel az önkormányzatokra”
• Csegedi Ferencz-József, Márton Botond, Szőcs Krisztina – „Bolyai Farkas által tervezett kályha tanulmányozása”

A bemutatók után sor került a díjátadóra. Ezt követően a résztvevők ellátogattak a Csíky Székely Múzeumba, ahol esélyük volt megismerni honfoglaló őseink italkultúráját, a középkori sernevelőket, a német és cseh sörfőzőket, az ipari sörgyártás megindulását és legnagyobb üzemeink történetét, az állami sörfőzést, és a napjainkban működő kisüzemi főzdéket. Emellett kiderült, hogy hogyan készül a sör, hogyan lesz az árpából maláta, mi a különbség az alsó- és felsőerjesztésű sörök között. Végül választ kaphatnak arra is, hogy a polgárság vagy a munkásság kedvelt itala volt-e a sör, hogyan irányították ezt a propaganda különböző eszközeivel.

Az ebédet követően következett az utolsó blokk, ahol a tagszervezetek bemutatták az idei TDK-kat és elmondták, milyen problémákkal szembesültek, ugyanakkor sor került a következő kiadás elképzeléseinek a feltárására is. Ezen a programponton belül a tagszervezetek tanulhattak egymástól és segítettek különböző ötletekkel. Egy nyitott beszélgetés során az OMDSZ is tudott javasolni megoldásokat a jelenlegi problémákra. Ezt a beszélgetést Andacs Zsolt-Levente (OMDSZ-elnök) és Bogyor Ágota-Katalin (OMDSZ tudományszervezésért felelős elnökségi tag) moderálta. Ugyanakkor itt esélyük volt a tagszervezeteknek egymással kommunikálni és közös programokat kifejleszteni.

A hosszú előadás-sorozat után következett egy kegytemplom-látogatás, amely során egy ferences szerzetes körbevitt a kegytemplomban, és volt lehetőségünk egy kis mozgás során is tanulni új dolgokat.

Esti programként sor került egy nyitott beszélgetésre, ahol mindenkinek esélye volt beszélgetni és ismerkedni. Úgy gondoljuk, hogy a hétvége során sikerült teret adni új ötleteknek és kapcsolatoknak, amelyek elősegítik az erdélyi hallgatók diákéletét akár szórakozás, akár a szakmaiság megőrzése terén.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület rendes tagja lehet minden magyar nemzetiségű román állampolgár, aki vállalja az Egyesület céljainak előmozdítását és a megszabott tagsági díjat kifizeti. Szavazati joggal rendelkező tagként részt vehet az EME működésében, használhatja az Egyesület gyűjteményeit és a rendelkezésre álló digitális adattárait. A pártoló tagok bárhol élő, de román állampolgársággal nem rendelkező személyek, akik minden szervezeti megkötöttség nélkül támogatják az Egyesület munkáját. (bővebben az Alapszabály tagságra vonatkozó rendelkezéseit). 

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület rendes tagja lehet minden magyar nemzetiségű román állampolgár, aki vállalja az Egyesület céljainak előmozdítását és a megszabott tagsági díjat kifizeti. Szavazati joggal rendelkező tagként részt vehet az EME működésében, használhatja az Egyesület gyűjteményeit és a rendelkezésre álló digitális adattárait. A pártoló tagok bárhol élő, de román állampolgársággal nem rendelkező személyek, akik minden szervezeti megkötöttség nélkül támogatják az Egyesület munkáját. (bővebben az Alapszabály tagságra vonatkozó rendelkezéseit). 

Az idei évben is része lehetett a konferenciánk az Magyar Tudomány Napja Erdélyben 2023-as rendezvénysorozatnak, amelyet az Erdélyi Múzeum-Egyesület szervez. A konferencia november 24-26. között került megszervezésre Csíkszeredában. A konferencia tematikája a tudomány a mesterséges intelligencia korában. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem épülete adott helyszínt a konferencia első blokkjának.

Képgaléria

A rendezvényen részt vettek képviselők a különböző tagszervezeteinkből és ugyanakkor sor került az idén másodjára meghirdetett Balázs Ferenc ifjúsági díj nyertes dolgozatainak a bemutatására is. Összesen 32 résztvevő vett részt a konferencián. A résztvevők a temesvári, nagyváradi, kolozsvári, marosvásárhelyi, csíki és brassói tagszervezeteket képviselték.

Az első nap inkább az ismerkedésről szólt, mivel a résztvevők érkezése után egy rövid könnyed esti szocializálódásra került sor.

A konferencia hivatalos megnyitójára november 25-én került sor. A program 3 blokkból állt, amelyek során a különböző tematikákba tekinthettünk be és folytathattunk párbeszédet róluk. A köszöntőt Andacs Zsolt-Levente tartotta, és ezt követte egy ChatGPT által összeállított beszéd, mivel az idei konferencia hangsúlyt fektetett ezekre a technológiákra és azok társadalmi hatásaira. Ezt követően elkezdődött az első blokk, amely 3 előadást tartalmazott. A témája a Tudomány az AI korában volt, mivel úgy gondoltuk, hogy aktuális témává vált az AI fejlődése és felhasználása különböző területeken. Betekintést nyerhettünk az AI világába és ennek hatására a különböző tudományokba a következő előadások során:

• Dr. Madaras Szilárd (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem) – “Mesterséges Intelligencia hatása a gazdaságra”
• Dr. Telegdy Balázs (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem) :                           “A  mesterséges intelligencia hatása a társadalmunkra – szociológiai szemszög”
• drd. Gyulai-Nagy Zoltán (Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Co-founder Steep Soft) “AI a 21. században”

A második blokk során a Balázs Ferenc ifjúsági díj nyertesei mutatták be a díjazott munkáikat:

• Nagy György Kriszta – “A Gyergyóremete-i Nagyrét láp botanikai felmérése, renaturalizációs terve és tanösvény javaslata”
• Benedek Orsolya – „Digitalizált menedzsment folyamatok bevezetésének hatása a Vekker Kávézó működésére”
• Sorbán Boglárka –„ A román nyelvoktatás nehézségei Székelyföldön”
• Voloncs Szilvia – „Alsó végtagi fekélyek fertőzésének sajátosságai a cukorbetegség függvényében a Maros megyei sürgősségi kórházban 2019 és 2022 között”
• Pap László és Horváth-Kovács Mátyás – „Kisebbségi anyanyelvhasználat Romániában, különös tekintettel az önkormányzatokra”
• Csegedi Ferencz-József, Márton Botond, Szőcs Krisztina – „Bolyai Farkas által tervezett kályha tanulmányozása”

A bemutatók után sor került a díjátadóra. Ezt követően a résztvevők ellátogattak a Csíky Székely Múzeumba, ahol esélyük volt megismerni honfoglaló őseink italkultúráját, a középkori sernevelőket, a német és cseh sörfőzőket, az ipari sörgyártás megindulását és legnagyobb üzemeink történetét, az állami sörfőzést, és a napjainkban működő kisüzemi főzdéket. Emellett kiderült, hogy hogyan készül a sör, hogyan lesz az árpából maláta, mi a különbség az alsó- és felsőerjesztésű sörök között. Végül választ kaphatnak arra is, hogy a polgárság vagy a munkásság kedvelt itala volt-e a sör, hogyan irányították ezt a propaganda különböző eszközeivel.

Az ebédet követően következett az utolsó blokk, ahol a tagszervezetek bemutatták az idei TDK-kat és elmondták, milyen problémákkal szembesültek, ugyanakkor sor került a következő kiadás elképzeléseinek a feltárására is. Ezen a programponton belül a tagszervezetek tanulhattak egymástól és segítettek különböző ötletekkel. Egy nyitott beszélgetés során az OMDSZ is tudott javasolni megoldásokat a jelenlegi problémákra. Ezt a beszélgetést Andacs Zsolt-Levente (OMDSZ-elnök) és Bogyor Ágota-Katalin (OMDSZ tudományszervezésért felelős elnökségi tag) moderálta. Ugyanakkor itt esélyük volt a tagszervezeteknek egymással kommunikálni és közös programokat kifejleszteni.

A hosszú előadás-sorozat után következett egy kegytemplom-látogatás, amely során egy ferences szerzetes körbevitt a kegytemplomban, és volt lehetőségünk egy kis mozgás során is tanulni új dolgokat.

Esti programként sor került egy nyitott beszélgetésre, ahol mindenkinek esélye volt beszélgetni és ismerkedni. Úgy gondoljuk, hogy a hétvége során sikerült teret adni új ötleteknek és kapcsolatoknak, amelyek elősegítik az erdélyi hallgatók diákéletét akár szórakozás, akár a szakmaiság megőrzése terén.

Tudományos életünk fóruma

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület 2002 óta évi rendszerességgel ünnepli a magyar tudomány napját, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia tudomány ünnepi eseménysorozatához kapcsolt. Rendezvényünk fővédnöke a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Noha a rendezvény központi témáját tekintve kapcsolódik az MTA rendezvénysorozatához, mindig sajátos színezetet kap, s mára emblematikus eseménnyé nőtte ki magát, amely mind a szakosztályokat, mind a fiókegyesületeket szervesen bevonja az erdélyi magyar tudományos élet vérkeringésébe. A nagyszabású eseményre mindig az Egyesület alapítási évfordulójához (1859. november 23.) legközelebb eső hétvégén kerül sor. A kétnapos rendezvény pénteki napján plenáris előadások hangzanak el. Hagyomány immár, hogy erre az ülésszakra fiatal kutatókat hívunk meg a legkülönbözőbb szakterületekről, így a résztvevők több kutatási területről ismerhetnek meg olyan eredményeket, amelyek híven tükrözik a fiatal tudósnemzedék által képviselt kutatási irányokat. 

Szombaton a szakosztályok megtartják saját tudományterületükhöz kapcsolódó tanácskozásaikat, s ebbe kapcsolódtak be október, november folyamán a fiókegyesületek is saját konferenciáikkal. A fiókegyesületek rendezvényeinek tematikáját általában az egyes régiókban felmerülő problémák, kérdések adják. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület éves nagykonferenciájának célja, hogy fórumot teremtsen a friss kutatási eredmények bemutatásának és népszerűsítésének, ugyanakkor lehetővé tegye a felmerülő problémák és jövőbeni feladatok kijelölését, közös munkára ösztönözze a tudományos élet résztvevőit, s biztosítsa a szakmai párbeszédet.

Az elhangzott előadások kötetekben is megjelennek. A Certamen sorozatban a nyelv-, irodalom-, néprajztudomány, történelem és zenetörténeti szekció előadásait, valamint a Műszaki Tudományos Közlemények sorozatban a reáltudományok szakterületén elhangzott előadások írott változatát olvashatják az érdeklődők. A természettudományi előadások közlésre javasolt tanulmányait a Múzeumi Füzetek – Acta Scientiarium Transylvanica folyóiratban tesszük közzé.

A rendezvénysorozat jellemzője a szakmaiság, célja a korszerű tudományos eredmények bemutatása, megvitatása, a tudomány értékeinek terjesztése, s mindemellett a tudományos közösség építése.

Az ünnep alkalmával kerül sor a gróf Mikó Imre-emléklapok átadására, amelyeket egyesületünk a folyamatos működtetésében végzett kiemelkedő munka, illetve jelentős oktatói és kutatói tevékenység elismeréseként ad át tagjainak és pártolóinak.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület tudománynapi konferenciája közel két évtizedes múltra tekint vissza. Tapasztalataink azt mutatják, hogy igény van ennek megrendezésére, hiszen az esemény mind a tudományos élet résztvevőit, mind a laikus közönséget megmozgatja, részt vállal a tudományos eredmények népszerűsítésében, s hozzájárul annak az eszménynek a továbbviteléhez, amelyet gr. Mikó Imre és az EME alapítói 160 évvel ezelőtt megálmodtak.

Rendezvényeink tematikája:

2025 200 év a tudás és a társadalom szolgálatában - MTA 200

2024 165 éves az Erdélyi Múzeum-Egyesület, megnyitó, plenáris előadások

2023 Tudomány: válaszok a globális kihívásokra

2022 Tudomány: út a világ megismeréséhez

2021 Tudomány: iránytű az élhető jövőhöz

2020 Jövőformáló tudomány

2019 Értékteremtő tudomány - Az EME megalakulásának 160. évfordulója

2018 Határtalan tudomány

2017 Emberközpontú tudomány

2016 Oknyomozó tudomány

2015 A tudomány evolúciója: a valóság és a virtuális világok

2014 Messze látó tudomány: felelős válaszok a jövőnek

2013 Velünk élő tudomány

2012 A felfedező tudomány 21. század eleji eredményei és távlatai Erdélyben

2011 Az erdélyi magyar tudomány a rendszerváltás után

2010 A régiók tudománya - a tudományok régiói

2009 Az EME megalalakulásának 150 éves jubileuma

2008 Erdélyi tudományos közgyűjtemények

2007 Tudomány és Társadalom

2006 Az 1956-os magyarországi forradalom hatása Erdélyben

2005 Az erdélyi magyar tudománytörténet

2004 A tudományok párbeszéde

2003 A régiókutatás, különös tekintettel Erdély történeti régióira

2002 Céljaink, lehetőségeink a tudományművelésben