Devel Tokens

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület rendes tagja lehet minden magyar nemzetiségű román állampolgár, aki vállalja az Egyesület céljainak előmozdítását és a megszabott tagsági díjat kifizeti. Szavazati joggal rendelkező tagként részt vehet az EME működésében, használhatja az Egyesület gyűjteményeit és a rendelkezésre álló digitális adattárait. A pártoló tagok bárhol élő, de román állampolgársággal nem rendelkező személyek, akik minden szervezeti megkötöttség nélkül támogatják az Egyesület munkáját. (bővebben az Alapszabály tagságra vonatkozó rendelkezéseit). 

Ki is volt valójában Bolyai Farkas? Egy lángész matematikus? Elhivatott pedagógus? Zenész? Nyelvművelő vagy irodalmár? Talán orvos vagy feltaláló? Kertész, esetleg fizikus? Vagy a felsoroltak mind egyben? Bolyai Farkas az erdélyi magyar tudomány jeles alakja, aki ilyen sokoldalú, izgalmas személyiség volt.

 
2025. február 13-án került ünnepélyes bemutatásra Bolyai Farkas születésének 250. évfordulója alkalmából, a Magyar Tudományos Akadémia 200. évfordulójára készülve az Erdélyi Múzeum-Egyesületben, az Erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka című programsorozat keretén belül, Miholcsa Gyula Bolyai Farkas című filmjének nyilvános vetítése. Az ünnepélyes bemutató a Sapientia EMTE kolozsvári karának dísztermében került megszervezésre. A dokumentumfilm Bolyai Farkas életének fontosabb állomásait hivatott bemutatni, érzékeltetve a neves tudós személyiségének sokrétűségét és alakjának meghatározó jellegét. A 60 perces dokumentumfilm valóban lerajzolja Bolyai Farkas arcképét, kinek portréja méltóan kerülhet fel híres tudósaink arcképcsarnokába. 

A résztvevőket Bitay Enikő, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, Bolyai Farkas születésének 250. évfordulójának jegyében köszöntötte. Külön köszönetet mondott minden jelenlévőnek, közöttük külön köszöntve Páles Zsoltot (akadémikus, professzor, az MTA Matematikai Tudományok Osztály elnöke, az MTA Debreceni Területi Bizottság elnöke), Simon István Előd konzul urat, Rés Éva tanácsos asszonyt és minden jelenlévő intézmény-képviselőt, illetve Kása Zoltán professzor urat, aki a film létrejöttében is fontos szerepet játszott. Bitay Enikő ezután röviden felvázolta az Erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka című programsorozatot, melynek célja nem csupán a tiszteletadás vagy az ismeretterjesztés, hanem egy olyan tartalmi és vizuális örökség megteremtése, amely méltó módon ünnepli az Magyar Tudományos Akadémia 200 éves évfordulóját, és erősíti az erdélyi magyar tudományos közösség helyét a nemzeti és nemzetközi tudományos térben. A rendezvénysorozat központi célja olyan poszterek, illetve kisfilmek elkészítése, amelyek méltóan emlékeznek meg, és mutatják be azoknak az erdélyi tudósoknak az életpályáját, akik a Magyar Tudományos Akadémia tagjaként is hozzájárultak az egyetemes tudomány fejlődéséhez. 

Miholcsa Gyula operatőr, filmrendező már negyven éve álmodik ezen film elkészítéséről. Bitay Enikő kiemelte, hogy Miholcsa Gyulát már régóta ismeri szakmai közreműködések révén, ezért is kérték fel a film megvalósítására. Az operatőr a rendezvényen azt vallotta, hogy a film forgatása alatt egy valóságos képrögzítés-technikai múzeum állt össze, hisz a szalagfilmtől elkezdve a kor legújabb eszközeiig mindent felhasznált a film elkészítéséhez. Külön köszönetet mondott Bitay Enikő elnök asszonynak és Kása Zoltán professor emeritusnak, akik támogatták a munkafolyamatban. Az elnök asszony külön kiemelte Kása Zoltán professzor urat is, aki több éven át kutatta Bolyai Farkas és Bolyai János életét és munkásságát. Ugyanakkor megköszönte, hogy a film elkészítésének folyamatában szakmai tanácsokkal látta el a rendezőt, és a dokumentumfilm létrejöttét szívügyének tekintette. Kása Zoltán azt vallotta a közönség előtt, hogy Bolyai a tudományról sokkal szebben tudott beszélni, mint némely poéta a szerelemről. Arra ösztönözte a jelen lévő fiatalokat, hogy mivel rengeteg kézirat van még mindig feldolgozatlanul, fontos lenne és kell is kutatni az életét.

A 60 perces dokumentumfilm egy sajátos szemszögből mutatja be Bolyai Farkas életét, amelyben életének legfontosabb állomásai mozaikszerűen teszik ki életpályáját. Bolyai Farkas, erdélyi magyar matematikus 1775. február 9-én született a Szeben megyei Bólyán, 1832-től a Magyar Tudós Társaság tagja lett. A róla készült film bemutatja a híres tanár életútját és munkásságát, keresve arra a kérdésre a választ, hogy miért tartják egyesek meghatározó személyiségnek. A rendező egy hosszú utat járt be a múlt nyár óta, meglátogatva és lefilmezve azokat a helyeket, ahol Bolyai élt és alkotott: Bólyától Nagyenyeden, Kolozsváron, Bécsen, Jénán és Göttingenen keresztül egész vissza Vásárhelyig. A dokumentumfilm objektív jellegét a szubjektív narrátori hang töri meg, életre keltve a nézők számára Bolyai Farkas személyiségét. A filmből az is kiderül, hogy Farkas, akit Carl Friedrich Gauss német matematikus zseninek nevezett, miért nincs benne a matematikai lexikonokban, illetve, hogy miért éppen a fiának, Bolyai Jánosnak sikerült megoldani más világhírű matematikusok előtt a paralellák kérdésének 2000 éves problémáját. A sokoldalú munkásságának méltó emléket állító dokumentumfilm részletesen bemutatja a saját korában csak szűk körben elismert polihisztor gazdag munkásságát. Az alkotásnak nagyon jó volt a fogadtatása, amelyet a film végi tapsvihar is erőteljesen jelzett. 

Páles Zsolt akadémikus, matematikus a film lejárta után azt vallotta, hogy egy olyan képet nyert az alkotás által Bolyairól, amelyet korábban nem ismert. Szerinte ez egy olyan film volt, amely arra a kérdésre is választ adott, hogy egy polihisztornak hány és milyen oldalai is lehetnek. Páles Zsolt ünnepélyesen meghívta a szervezőket, valamint a filmet a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai Osztály Tudománynapjára, ahol abban reménykedik, hogy majd ott is közösen ünnepelhetik az erdélyi tudóst. Bízik abban, hogy a film hatására sokan fognak majd matematikusi pályát választani, melyen Bolyai Farkas egy valódi példa. 

Bitay Enikő gondolatai zárták az ünnepélyes rendezvényt, amelyben kifejtette, hogy bízik abban, hogy még nagyon sok Bolyait termelhetnek ki a következő generációk, akik fejlődését nagymértékben befolyásolja a neveltetés. A film elsődleges célja a vizuális tartalom által nevelni, támogatni, értékeket átadni és inspirálni fiatalokat, valamint a tudomány világa felé terelni azokat, hisz ezáltal fedezhetjük fel saját korunk Bolyait idéző tudósait.  
 

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület rendes tagja lehet minden magyar nemzetiségű román állampolgár, aki vállalja az Egyesület céljainak előmozdítását és a megszabott tagsági díjat kifizeti. Szavazati joggal rendelkező tagként részt vehet az EME működésében, használhatja az Egyesület gyűjteményeit és a rendelkezésre álló digitális adattárait. A pártoló tagok bárhol élő, de román állampolgársággal nem rendelkező személyek, akik minden szervezeti megkötöttség nélkül támogatják az Egyesület munkáját. (bővebben az Alapszabály tagságra vonatkozó rendelkezéseit). 

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület rendes tagja lehet minden magyar nemzetiségű román állampolgár, aki vállalja az Egyesület céljainak előmozdítását és a megszabott tagsági díjat kifizeti. Szavazati joggal rendelkező tagként részt vehet az EME működésében, használhatja az Egyesület gyűjteményeit és a rendelkezésre álló digitális adattárait. A pártoló tagok bárhol élő, de román állampolgársággal nem rendelkező személyek, akik minden szervezeti megkötöttség nélkül támogatják az Egyesület munkáját. (bővebben az Alapszabály tagságra vonatkozó rendelkezéseit). 

Ki is volt valójában Bolyai Farkas? Egy lángész matematikus? Elhivatott pedagógus? Zenész? Nyelvművelő vagy irodalmár? Talán orvos vagy feltaláló? Kertész, esetleg fizikus? Vagy a felsoroltak mind egyben? Bolyai Farkas az erdélyi magyar tudomány jeles alakja, aki ilyen sokoldalú, izgalmas személyiség volt.

 
2025. február 13-án került ünnepélyes bemutatásra Bolyai Farkas születésének 250. évfordulója alkalmából, a Magyar Tudományos Akadémia 200. évfordulójára készülve az Erdélyi Múzeum-Egyesületben, az Erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka című programsorozat keretén belül, Miholcsa Gyula Bolyai Farkas című filmjének nyilvános vetítése. Az ünnepélyes bemutató a Sapientia EMTE kolozsvári karának dísztermében került megszervezésre. A dokumentumfilm Bolyai Farkas életének fontosabb állomásait hivatott bemutatni, érzékeltetve a neves tudós személyiségének sokrétűségét és alakjának meghatározó jellegét. A 60 perces dokumentumfilm valóban lerajzolja Bolyai Farkas arcképét, kinek portréja méltóan kerülhet fel híres tudósaink arcképcsarnokába. 

A résztvevőket Bitay Enikő, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, Bolyai Farkas születésének 250. évfordulójának jegyében köszöntötte. Külön köszönetet mondott minden jelenlévőnek, közöttük külön köszöntve Páles Zsoltot (akadémikus, professzor, az MTA Matematikai Tudományok Osztály elnöke, az MTA Debreceni Területi Bizottság elnöke), Simon István Előd konzul urat, Rés Éva tanácsos asszonyt és minden jelenlévő intézmény-képviselőt, illetve Kása Zoltán professzor urat, aki a film létrejöttében is fontos szerepet játszott. Bitay Enikő ezután röviden felvázolta az Erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka című programsorozatot, melynek célja nem csupán a tiszteletadás vagy az ismeretterjesztés, hanem egy olyan tartalmi és vizuális örökség megteremtése, amely méltó módon ünnepli az Magyar Tudományos Akadémia 200 éves évfordulóját, és erősíti az erdélyi magyar tudományos közösség helyét a nemzeti és nemzetközi tudományos térben. A rendezvénysorozat központi célja olyan poszterek, illetve kisfilmek elkészítése, amelyek méltóan emlékeznek meg, és mutatják be azoknak az erdélyi tudósoknak az életpályáját, akik a Magyar Tudományos Akadémia tagjaként is hozzájárultak az egyetemes tudomány fejlődéséhez. 

Miholcsa Gyula operatőr, filmrendező már negyven éve álmodik ezen film elkészítéséről. Bitay Enikő kiemelte, hogy Miholcsa Gyulát már régóta ismeri szakmai közreműködések révén, ezért is kérték fel a film megvalósítására. Az operatőr a rendezvényen azt vallotta, hogy a film forgatása alatt egy valóságos képrögzítés-technikai múzeum állt össze, hisz a szalagfilmtől elkezdve a kor legújabb eszközeiig mindent felhasznált a film elkészítéséhez. Külön köszönetet mondott Bitay Enikő elnök asszonynak és Kása Zoltán professor emeritusnak, akik támogatták a munkafolyamatban. Az elnök asszony külön kiemelte Kása Zoltán professzor urat is, aki több éven át kutatta Bolyai Farkas és Bolyai János életét és munkásságát. Ugyanakkor megköszönte, hogy a film elkészítésének folyamatában szakmai tanácsokkal látta el a rendezőt, és a dokumentumfilm létrejöttét szívügyének tekintette. Kása Zoltán azt vallotta a közönség előtt, hogy Bolyai a tudományról sokkal szebben tudott beszélni, mint némely poéta a szerelemről. Arra ösztönözte a jelen lévő fiatalokat, hogy mivel rengeteg kézirat van még mindig feldolgozatlanul, fontos lenne és kell is kutatni az életét.

A 60 perces dokumentumfilm egy sajátos szemszögből mutatja be Bolyai Farkas életét, amelyben életének legfontosabb állomásai mozaikszerűen teszik ki életpályáját. Bolyai Farkas, erdélyi magyar matematikus 1775. február 9-én született a Szeben megyei Bólyán, 1832-től a Magyar Tudós Társaság tagja lett. A róla készült film bemutatja a híres tanár életútját és munkásságát, keresve arra a kérdésre a választ, hogy miért tartják egyesek meghatározó személyiségnek. A rendező egy hosszú utat járt be a múlt nyár óta, meglátogatva és lefilmezve azokat a helyeket, ahol Bolyai élt és alkotott: Bólyától Nagyenyeden, Kolozsváron, Bécsen, Jénán és Göttingenen keresztül egész vissza Vásárhelyig. A dokumentumfilm objektív jellegét a szubjektív narrátori hang töri meg, életre keltve a nézők számára Bolyai Farkas személyiségét. A filmből az is kiderül, hogy Farkas, akit Carl Friedrich Gauss német matematikus zseninek nevezett, miért nincs benne a matematikai lexikonokban, illetve, hogy miért éppen a fiának, Bolyai Jánosnak sikerült megoldani más világhírű matematikusok előtt a paralellák kérdésének 2000 éves problémáját. A sokoldalú munkásságának méltó emléket állító dokumentumfilm részletesen bemutatja a saját korában csak szűk körben elismert polihisztor gazdag munkásságát. Az alkotásnak nagyon jó volt a fogadtatása, amelyet a film végi tapsvihar is erőteljesen jelzett. 

Páles Zsolt akadémikus, matematikus a film lejárta után azt vallotta, hogy egy olyan képet nyert az alkotás által Bolyairól, amelyet korábban nem ismert. Szerinte ez egy olyan film volt, amely arra a kérdésre is választ adott, hogy egy polihisztornak hány és milyen oldalai is lehetnek. Páles Zsolt ünnepélyesen meghívta a szervezőket, valamint a filmet a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai Osztály Tudománynapjára, ahol abban reménykedik, hogy majd ott is közösen ünnepelhetik az erdélyi tudóst. Bízik abban, hogy a film hatására sokan fognak majd matematikusi pályát választani, melyen Bolyai Farkas egy valódi példa. 

Bitay Enikő gondolatai zárták az ünnepélyes rendezvényt, amelyben kifejtette, hogy bízik abban, hogy még nagyon sok Bolyait termelhetnek ki a következő generációk, akik fejlődését nagymértékben befolyásolja a neveltetés. A film elsődleges célja a vizuális tartalom által nevelni, támogatni, értékeket átadni és inspirálni fiatalokat, valamint a tudomány világa felé terelni azokat, hisz ezáltal fedezhetjük fel saját korunk Bolyait idéző tudósait.